Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

I. Mi a Közép-Dunamedence?

megpillanthassuk jobb jövőjét. Evvel kapcsolatban rögtön le kell szögezni, hogy rendszerint azért adják rá a középső medencére az egész Dunavölgy szerepének jelmezeit, hogy az északi és déli medencék beleszólhassanak a középső medence autonóm életébe. A középső medencének nem kell ez a nagy szerep, mely csak arra irányul, hogy saját életéből és kisebb szerepéből kiforgassák. A Küzép-Dunamedenc« A középső Dunamedencét a pozsonyi kaputól kiindulva északkeleti irányban egészen a Barcaságig a Kárpátok kétezerkilométeres íve határolja. A Barcaságtól egészen az Aldunáig az Erdélyi-havasok folytatják a határhegyek ívét. Amíg a Kárpátok 100—200 kilométeres falat építenek a medence körül, az Erdélyi-havasok, mintha tudták volna, hogy a középső medencét ebből az irányból fenyegeti a több és nagyobb veszély, 500 kilométer szélességű hatalmas fallal védik a medencét dél felől, egészen az Al-Dunáig. Nyugat és délnyugat felöl az Alpok bocsátanak olló alakban előhegyeket a medence védelmére, egyik szárnyuk a Kárpátokban folytatódik, másik szárnyuk (a déli) pedig a karsztos Dinarákban. Ilyen szabályosan egyetlen vidéket sem határol körűi hegyek koszorúja. „Mióta Attila ebben a medencében megalapította az első történetileg szerepet játszó nagyállamot, azóta bizonyosan él Európa népeiben az ország tájrajzi egységének a képzete. A Hungária név sohasem politikai területet jelentett, hanem annak a földrajzi területegységnek a fogalomjele volt, mely Reclus, Ratzel és Kjellén szerint a legindividuálisabb államföldrajzi területegységek egyike. Azzá teszi a törzsét alkotó, mintegy háromszázezer négyzetkilométer terjedelmű Dunamedence kerekdedsége, a Közép-Duna és mellékfolyóinak összekapcsolódása és a hegylánckeret megszakítatlansága" — írja e medence földrajzi szerkezetét egyik legjobban ismerő tudósunk, Prinz Gyula. Ugyanő idézi a német Machatschek következő jellemzését is: „A Kárpátok ívezetével kétharmad részben körülabroncsozott pannon-medence úgy áll elénk, mint egy elsőrendű földrajzi tájegység, amely egységes politikai test csírasejtjeként tűnt fel rögtön, amint a belső (alföldit 8