Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

I. Mi a Közép-Dunamedence?

pusztáknak eredetileg települést és művelődést akadályozó jellegét sikerült megszüntetni". A medenceország belső szerkezetében is kitűnő, egymást kiegészítő tagozódást mutat. Négy tájegységre oszlik. Magját a teljesen sík Alföld alkotja, mely teljes kiterjedésében körülbelül százezer négyzetkilométert tesz ki. A Dunántúli táj dombos és mérsékelten hegyes jellegével a medence másik tájegysége, és átmenetet képez a hegyvidéki táj felé. Győr körül azonban síkságba változik meg a táj, mely a Kisalföld néven képez egységet, egyébként teljesen alföldi természetű sík vidék. A harmadik tájat a Felföld, vagy a táji és nem politikai értelemben vett Felvidék alkotja. Ezt a tájat a Kárpátok északkeleti irányban húzódó párhuzamos előhegyei képezik ki Nyitrától egészen Eperjesig. Ez a vidék földrajzi tekintetben is a táj közepére utalt, tekintve, hogy hat kapuja nyílik az Alföld felé. A medence negyedik tájegysége Erdély; hegyrajzi alakjában a medence fellegváraként tűnik fel. Nem akarunk elébevágni az eseményeknek, csak a nagyszerű korreláció kedvéért említjük meg, hogy Erdély ugyanakkor politikai értelemben is a fellegvár szerepét játszhatta a magyar történelemben. Ezt a szerepet a táji értelemben alakult fellegvárjelleg tette lehetővé. Feladatunk Leolvasva a medence arcáról körvonalait és belső tagozódását, vagyis körülhatárolva a Közép-Dunamedencét, körül kell határolni a magunk feladatát is. Mindenekelőtt azt szeretnők megvizsgálni, hogy a medence, mint a legideálisabb földrajzi egység, milyen körülmények között és mikor fejlődött gazdasági egységgé, vagy mik voltak azok a tényezők, amelyek visszatartották attól, hogy gazdasági egységgé alakuljon. A politikai helyzetek hatását szeretnők megvizsgálni a medencében élő népek gazdasági tevékenységére, mivel a gazdasági tevékenység első meghatározója a politika serkentő vagy visszatartó ereje. Ennek érdekében visszatekintünk hát a medence történetére, hogy megtalálhassuk a medence gazdasági életének mozgató törvényeit. Azért tesszük ezt, mert meggyőződésünk, hogy addig nem lehet visszavezetni a Kö9