Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

IV. Az osztrák imperializmus egyeduralma alatt

103.775 kapás szőlő volt, a Tisza jobbpartján csak 42.218, a balparton 33.512 s a Tisza-Maros szögben csak 893 ka­pás. Nagyjelentőségűvé kezd lenni a méhészet is. Má­ria Terézia támogatja az osztrák méhészetet, és így valami morzsa pottyan a magyar méhészetnek is. Bécs­ben méhészeti iskolát állít fel, ahová csakhamar maevarok is járnak. Magyarországon a méhészet legjobban Erdélyben kezdett terjedni, az Alföld középső részén, a Bánságban és a Felvidéken. A halászat különösen a Tisza partján fejlődik. Vannak adataink arról is, hogy a XVIII. század elején mekkora föld jutott átlag egy adózó háztartásra. Az adatok­ból érdekes összképet kaphatunk akkori mezőgazdaságunk­ról. Mivel az adatok köblökre vonatkoznak, jegyezzük meg, hogy egy köböl 1100—1200 négyszögöllel epvenlő. Az or­szágos átlag 9.4 köböl volt háztartásonkint. De az országos átlagtól nagy eltérések mutatkoznak az egyes vidékeken. A Tisza-Maros szögében például 19.8 köböl jutott egy háztar­tásra. Itt volt legtöbb a föld a török kiűzése után. Bőven volt a Duna-Tisza közén is, 12.8 köböl. Mindenütt másutt már kevesebb: a Duna jobbpartján 10 köböl, a balparton 7.4 köböl, ez a vidék nem esett, csak egy keskeny sávon a török hódoltság alá. A Tisza jobbpartján 9.6, a balparton pedig 8.7 köböl volt az átlag. Hasonló megoszlást mutat a rét is. Ugyanolyan irány­ban nő és fogy, mint a szántóföld. A legtöbb rét ott van, ahol legtöbb a szántó, vagyis ahol nagy foglalatlan terüle­tek maradtak a török után. Kisebb a rét ott, ahol nem pusz­tult el az agrártermelés a török megszállás alatt. Foglaljuk még ide az állattenyésztést is. Az állatte­nyésztés nagyon siralmas állapotban volt a korszak kezde­tén. A medence állatállományának tekintélyes része kipusz­tult, s az osztrák imperializmus egyeduralma alatt nem fej­lődhetett úgy, amilyen fejlesztésre a magyar állattenyésztők képesek lettek volna. Ebben a korban is, miként azt később látjuk majd, rendkívüli módon megnehezítették az állatki­vitelt. A piacokat elzárták, a tenyésztőknek óriási nehézsé­gekkel kellett megkiizdeniök. A magyar állatkereskedelmen lehet a legjobban lemérni — és nem mulasztjuk ezt el — a medence akkori gyarmati kiszolgáltatottságát. B8

Next

/
Thumbnails
Contents