Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

IV. Az osztrák imperializmus egyeduralma alatt

Ipar és iparpolitika Az osztrák hatalomnak való teljes kiszolgáltatottság küszöbén a III. Károly részére megejtett összeírások az iparosok és kereskedők számát együtt mutatják ki. Nem tudjuk kihámozni ezekből az adatokból az ipar külön adatait. Ebben a korban viszont az iparos majdnem minden esetben kereskedő is, ez magyarázhatja, hogy a két foglalkozási kör adatait együtt vették fel, és együtt mutatták ki. Mégis érdemes idézni az adatokat, valamilyen képet mégis alkothatunk magunknak iparunkról és kereskedelmünkről. Az összesített adatok szerint az erdélynélküli anyaországban összesen 8599 iparost és kereskedőt mutattak ki. Erdélvben csak 17'20-ban írták össze az iparosokat és kereskedőket, összesen 4587-et. Ezt a számot hozzáadva az anyaországiak számához 13.123 kereskedőt és iparost kapunk. A szám nem foglalja magában az ország összes iparosait és kereskedőit, mert a szegényebbeket kihagyták az összeírásokból. De az eredmények alkalmasak arra, hogy eldöntsük, az országnak melyik része volt fejlettebb ipari és kereskedelmi tekintetben. 1720-ban a Duna balparíja, tehát a Felvidék volt a legiparosabb vidéke az országnak. S ez egészen természetes. A felvidéki városokat nem pusztította el annyira a török, a városok viszonylag nyugalmasabb fejlődést tettek, és közel voltak Lengyelországhoz, mellyel azért állandóan lehetett kereskedést folytatni. Itt összesen 2829 iparost és kereskedőt írtak össze. Utána következik a Duna jobbpartja, a Dunántúl 2005 iparossal és kereskedővel, majd a Duna-Tisza köze 1289, a Tisza balpartja 1165 és végül a Tisza jobbpartja 1038 iparossal és kereskedővel. Erdélyben a Királyföld a legiparosabb és leginkább kereskedő vidék (a szászok területe), a székelyek területe a második helyen következik. Egy későbbi, 1774-ből való összeírás az ipari tevékenység minőségéről, illetőleg üzemek szerinti megoszlásáról ad pontosabb képet. Békés, Borsod, Csanád, Esztergom, Gömör, Liptó, Mármaros, Szabolcs, Tolna, Torna és Ugocsa megye azt jelenti, hogy nincs sem gyáripara, sem kézműipara. Arad csekély ipart jelent. Bács hozzáteszi még, hogy posztóipara elpusztult, Csongrád, a hajdú városok, a Jászság és Kunság alig jelent valamit. Hont megyében egyetlen járásban van valami ipar. Pozsonyban a városokban van ipar. 69