Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

IV. Az osztrák imperializmus egyeduralma alatt

gyarmatosítás, a betelepítés eredményezte. Akik a népesség számát becslés útján igyekeztek megállapítani, és nem voltak tisztában a betelepítések arányával, azok a XVIII. század második felében csupán a felére taksálták a medence népességét. A nagy népességi növekedésnek az volt hát a jelentése, hogy az északi Dunamedence, amely a török kiűzésével egyeduralma alá hajtotta a Közép-Duna medencéjét, hatalmas rajokat bocsátott ki oda, hogy demográfiai kapcsokkal láncolja magához, mert így vélte legbiztosabban rákényszeríthetni a saját politikai és gazdasági öncélúságát, eszközként beolvasztva annak ősi népeit. A telepítést mégegyszer — részleteiben is — megvizsgáljuk. Mezőgazdaság A mezőgazdaság és a mezőgazdasági népesség állapota nagyon változó képet mutat a XVIII. század elején. Acsády írja erről: ,,ínség, szegénység, szervezetlenség, zűrzavar nyilvánul mindenütt, nem csupán a töröktől visszahódított, az úgynevezett új, hanem a régi, török uralom alatt sohasem állott megyékben is. Kevés volt az ember mindenütt". A ritka népesség határozta meg ekkor a mezőgazdaság állapotát. Nagyon nagy volt a puszta telkek száma. A telkek, a mezőgazdasági üzemek pusztulása részben háborús okra vezethető vissza. A népességet levágták, elhurcolták, az állatokat elhajtották, a parasztság, miután nem tudta megművelni földjét, önként hagyta el, és napszámból tengette életét. De már ebben a korban sűrűn mutatkoznak kikerekítések is. A földesúr a jobbágyság földjeit hozzácsapja a nemesi földekhez, amelyeken maga gazdálkodik (allodium), s így a jobbágytelkek megfogynak és összezsugorodnak. Ilyen foglalások ellen főleg Abaúj, Nyitra, Ung és Sáros megyékben panaszkodnak. Itt rengeteg közbirtokossági erdő kerül a földesúri tulajdonokhoz. Az ország sík területein, az Alföldön viszont hatalmas területek hevertek kihasználatlanul, senki birtokába nem tartozva. Sok helységnek olyan nagy lett a határa, hogy mindenki ott szánthatott, vethetett, ahol éppen akart, és annyi földet foglalhatott, amennyit meg tudott dolgozni. Sok m