Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)
I. Mi a Közép-Dunamedence?
III . MI A KÖZÉP-DUNA M EDE N CE? A Duna károm medencéje A Duna forrásvidékétől kezdve a Fekete-tengeri torkolatvidékéig Európa legnagyobb folyóvölgyét építette meg. Ezt a vidéket nevezik Dunavölgyének. A hatalmas tájat éppen a nagy folyam kapcsolja egységgé. Ha azonban a folyam mellé odavesszük még a domborzati viszonyok tájalakító, tájépítő hatásait is, akkor a Dunavölgy három, egymástól jól megkülönböztethető medencére oszlik. A forrásvidéktől a pozsonyi kapuig az Északi-Dunamedence terül el. Az egykori osztrák örökös tartományok, valamint a cseh királyság területét foglalja magában. Ennek az északi medencének központja Bécs. A Duna ebből a medencéből a dévényi vagy pozsonyi kapun a KözépsőDunamedencébe lép. A Közép-Dunamedence az a 300.000 négyzetkilométert kitevő terület, amelyet a magyar állam szervezett politikai egységgé az első világháborúig. Ebből a medencéből a nagy folyam a Déli-Dunamedencébe lép át, s a románok, bolgárok, szerbek és más balkáni népek tájait kapcsolja egybe. A három medence közül a középső a legegységesebb földrajzi tekintetben. Egysége annyira szembeötlő, hogy rendszerint erről a tájról beszélnek, amikor a Dunamedence problémája felmerül. A középső medence tehát magára vette az egész Dunavölgy súlyát, szerepét. Az első világháborút követő területi rendezések éppen ebben a medencében keltették a legtöbb gazdasági és politikai zavart, s ezért van az, hogy erről a középső medencéről annyit írtak és beszéltek az utolsó két évtizedben, s ebből folyik azután az is, hogy a Dunavölgy teljessége az európai köztudatban háttérbe szorult a középső medencével szemben. Ki kell emelnünk a középső medencét ebből az elmosott, elködölt állapotból. Vissza kell vezetni önmagához, saját múltjához, hogy elrontott jelenéből 7
