Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

III. A keleti és nyugati imperializmus ütközőpontjában

Ebben a korban már szomorú kép tárul elénk. ha a medenceország állapotán végigtekintünk. Mérleg 1. A Közép-Dunamedence két hatalom expanziójának malomkövei közé került. A török területeket szakított ki a medencéből, az osztrák a magyar királyságot megszervezve, a magyar királyság területére betelepedett. Az egvik hatalmi, a másik jogi és hatalmi belépőjegyet váltott magának a medencébe. 2. A magyarság politikailag nem tudja uralni a medencét, ám szüntelen ldsérletet tesz arra, hogy független s öncélú módon régi helyzetébe visszataláljon. 3. Visszafejlődik a medenceország közgazdasága. Tevékenységek és formák pusztulásnak indulnak. Az osztrák hatalmi nyomás gyarmatosító jellege különösen gazdasági területen mutatkozik meg teljes világossággal, politikai és közjogi téren ezt a magyar alig veszi észre, mert közjogi gondolkodása elfogult. Ha királya „koronás uralkodó'', azonnal aulikus mazochizmus költözik a magyar szívébe. k. A medence területi, politikai és gazdasági széttörése elképzelhetetlen mértékben megapasztotta a medence embertartalékait, ezt a közgazdasági tekintetben is legfontosabb elemet is pusztította, s megváltoztatta a medence nemzetiségi képét.