Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

III. A keleti és nyugati imperializmus ütközőpontjában

Visszasorvadt a gazdasági élet, elpusztult a gazdasági élet legfontosabb eleme is, az emberi tőke. A kor politikai, gazdasági és népességi fejlődése között gyilkos erők tökéletes párhuzamosságot teremtettek. Az emberi tőke tárgyalásánál ki kell térnünk arra is, hogy milyen nemzetiségi változások estek. A nemzetiség és népiség ebben a korban nem volt távolról sem az a dinamikus közösség, mint nanjainkbau. A nemzetiségeknek a tizenhetedik század végéig a kor feudális rendjében ugyanaz volt a jelentőségük, akár a magyarságnak. A kor szociális és ausztriaellenes küzdelmeiben nemzetiségi főurak és jobbágyok is résztvesznek a magyar főurak és jobbágvok mellett. A medence csak vertikálisan, azaz társadalmi síkban tagolt, a horizontális, azaz nemzetiségi tagozódást nem ismeri még. Hasznos lesz még feljegyezni a nemzetiségek magyarsághoz való viszonyának alakulását a népszám tekintetében. A töröknek a Duna középső szakaszáig történő feljövetele előtt már rengeteg szerb szivárgott be az országba. A török hajtotta maga előtt ezeket a szerb rajokat. De a török uralom ideje alatt is szabadon közlekedtek a törökszállta területeken, mindenütt megjelennek a szerbek az elpusztult magyar jobbágyok helyén. Alacsony kultúrviszonyok között élnek, állattenyésztéssel foglalkoznak, jobban viselik az idegen uralmat. A szerbek az Alföld felé szivárognak, de megszállják a Dunántúl keleti részeit is, a Maros felső részén a török telepíti le őket. A török uralom alatt felhúzódnak egészen Budáig is. Ugvanígy húzódnak be a magyar királyságba a horvátok is. őket is a török üzi észak felé. Horvátország történelmének éppen egyik legérdekesebb ténye, hogy területileg északra tolódott. A mai Horvátország egészen más területen fekszik, mint a törökhódoltság előtti Horvátország. A horvátság Szlavóniába húzódott át, ezt a területet kezdték Horvátországnak nevezni, s Szlavónia neve a Dráva és Száva közötti régi magyar vidékre ragadt rá. A szlovákok két irányban terjeszkedtek. Egyrészt a Morvaország déli részén lakó ősi szlovák telepek bocsátották rajaikat állandóan. Másrészt pedig a már itt élő szlovákság nyomult s húzódott állandóan délebbre a pusztuló magyarság nyomába. Azokban a városokban, amelyeket jelenleg úgy szeretnek feltüntetni, mint ősrégi szlovák vá