Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

sein, ismerje meg egyáltalán, hol húzódik a magyar élet kerítése, és mi az, ami ezt a külső határolást jelenti. Ma az esőutáni gomba módján születnek a tervek, amelyek éppen vidékünknek, a Közép- Duna medencéjének a sorsát készülnek újra elrendezni. Tudja meg a magyar., tudatosítsa, hogy ennek a vidéknek, — nemcsak triánoni közepének — évszázadokon keresztül ő volt a rendezője. Ássuk ki a rendező munka legjobb hagyományait, és tudatosítva tegyük közkinccsé. Hagyjuk átfolyni a hagyományok erejét tömegeink cselekvőkészségén, s mutassuk meg azt az elrendezési formát, amelyet a félvilág lázasan keres e vidék számára. Mi mutathatjuk meg a legjobb módokat, mert legtöbbet tettünk és szenvedtünk a KözépDuna medencéjéért. A sorok írója evvel meg is jelölte feladatát. A kivitelt illetően csak a szándékról szólhat. Feladata megoldásánál arra törekedett, hogy ez a tárgyilagosabb írás folytatása, egy lépéssel továbbfejlesztése legyen annak az érdeklődésnek, amelyet az úgynevezett népi irányú irodalom a vers és próza eszközeivel már felkeltett a tömegekben: földmívesekben, munkásokban és értelmiségben. Éppen ezért egyszerűségre és világosságra törekedett. 6