Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

III. A keleti és nyugati imperializmus ütközőpontjában

ben, vízben állandóak ezek a menekülések; gyermekek, asszonyok és öregek az utakon fagynak meg. A nép sorsát már olyan személyek is megsokallják, mint Kollonich püspök és érsek, aki pedig ugyancsak gyarmatnak nézi az országot. Ebben a helyzetben két dolog méri a gazdasági élet hullását. Az egyik az, hogy a nér> annyira lerongyolódik, hnaij magát fogja a szekere elé. Ezt a szekeret Básta osztrák szoldateszka generális után Básta-szekerének nevezik, mert a nép állatját Básta hajtotta el. S az általános nyomorban és éhezésben, a feljegyzések szerint, szinte általánossá lett az emberhúsevés. Mélyebbre süllyedni nem lehetett. Az állapotok tarthatatlanságát a felkelések és szabadságharcok hosszií sora bizonvítia Ausztria ellen. A küzdelmek sorát Bocskai harcai nyitják me», aki a felekezeti türelmességet kényszeríti rá az osztrák uralkodóra, mivel a magyar nép nagvr'sze protestáns lett már ebben a korban. Az 1606-ban Bécsben kötött békével történik ez. Bethlen Gábor 1613-tól 1628-ig számtalan sikeres hadjáratot folytatott az osztrák uralkodó ellen, hadjáratai során Bécset is ostromolta, meghódoltatta az egész Habsburg-királyi Magyarországot, szövetségese volt a cseheknek Ausztria ellen. Csak akkor kötött bék^t az osztrák uralkodóval, amikor a csehek a szövetségből a fehérhesvi csata után kihullottak és Bethlen egvediil maradt. Bethlen egymaga közel 30 hadjáratot vezetett Ausztria ellen. 1631-ben I. Rákóczi György győzi le a császári hadakat, s volt ereje ahhoz is, hogy a 'budai basát is megverje 1636-ban. Két ellen közt egy hazáért verekedett. Megveri III. 'Ferdinándot is. és a Linzben kötött békében, 1645-ben, k^nvszeríti a vallásszabadság megtartására. T. Lipót alatt a királyi országban levő magyar urak szervezik az ellenállást az osztrák uralkodó elnvomása ellen. Kipattan a készülődés. Több résztvevőt Bécsújhelven kivégeznek (Wesselényit, Nádasdyt, Franffepánt), többen külföldre menekülnek. A protestáns papok tömegeit gálvarabságra ítélik, akiknek kiszabadítása érdekében megmozdul a külföld is, főleg Hollandia. 1678ban Thököly Imre a külföldön megszerezne a franciák támogatását, és török segítséggel elfoglalja csaknem az egész királyi Magyarországot. Számtalan csatában veri szét a császári seregeket. Ezt a sort II. Rákóczi Ferenc szabadságharca zárja le, de ez már a következő korszakra esik. I Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedcuce közgazdasága. 49