Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

XI. Új állam születik a medencében

a z egész éri fa- és faárukivitel értéke, mely ezáltal teljeseri kiesik Szlovákia gazdaságából, és csak elméleti jelentősége van. Ez a kis ország most sem tudott a cseh medence ki­zsákmányoló hatásaitól szabadulni. Még mindig Nyugatra néz, mert délre, gazdasági gravitációja természetes irányába, abba az irányba, amelyet geopolitikai és gazdasági ráutalt­ság határoz meg, konokul nem akarja fordítani tekinletét. Néha egy-egy szlovák közgazda beismeri azokat a szer­kezeti és szervi bajokat, amelyek a szlovák fa tragédiáját okozzák. Ivriska mérnök egy cikket írt a „Slovák" 1940 február 24-i számába. Érdekes példáját szolgáltatta a ritka luciditásnak. Megállapítja cikkében, hogy 1919-ig Szlo­vákia erdőgazdálkodását előnyösen egészítette ki a magyar síkság. „Amit a helyszínen nem tudtak felhasználni a kiter­melt fából, azt a folyókon délre úsztatták. A szlovák fa elenyésző mennyisége ment csupán nyugat felé, Csehszlová­kia ideje alatt a szlovák fa legnagyobb mennyiségeit Ma­gyarország vette fel. Csakhogy ebben az időben már nem tudott kifejlődni az a rendszeresség, mint a háború előtt... Az 1938 novemberi területi változás óta a szlovák fa leg­nagyobb része a nyugati piacokra került. Csakhogy ezeken a piacokon a gazdasági szokások és szükségletek egészen mások, mint Magyarországon . .. Éppen ezért Németország és a nyugati államok nem helyettesíthetik a magyar piaco­kat, főleg a tűzifa feleslegeit illetően." A legvilágosabb és leghatározottabb beismerése annak, hogy a Kárpátok és a Dunamedence kiegyensúlyozott gaz­dasági egységet alkotott, és alkot még ma is. A hegyek a magyar síkságra támaszkodhatnak, ha megélni akar a hegy­vidék népe. Vannak, akik látják ezt a helyzetet, de belső gátlások visszatartják őket, hogy a Garam és a Vág iránya szerint rendezzék a gazdasági élet gravitációját. A Kárpá­tokat és a magyar tájai tartósan nem lehet elválasztani egymástól úgy, hogy ennek kárát ne vallják a népek a Kár­pátok kebelében. Szlovákia faipara a háborúban A szlovák faipar és erdőgazdálkodás alakulását a há­borúban vele szemben támasztott szlovák kívánságokból, 394

Next

/
Thumbnails
Contents