Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

XI. Új állam születik a medencében

vágyakból és a való helyzet egybevetéséből állapíthatjuk meg. A félhivatalos „Slovák" 1940 június 12-én hatalmas cikkben, melyet Kriska mérnök írt, azt »sürgeti, hogy fokozzák a tűzifa fogyasztását Szlovákiában. A szlovák faipar egyik legjobb ismerője állami felügyeletet követel a tűzifakereskedelem ellenőrzésében. A kereskedők kövessenek el mindent, hogy a tűzifapiac Szlovákiában kiszélesedjék. A félhivatalos „Slovák" 1940 június 28-i száma már arról tudósít, hogy a szlovák faipar képviselői a kormányhoz fordultak, hogy törölje el a protektorátusba irányuló fakivitel külön 5%-os illetékét. Ugyanez a lap 1940 november 7-én már a következőket jelenti: „A háborús helyzet kiéleződése folytán a szlovák fakivitel 1940 első felében sok nyugateurópai államba lehetetlenné vált. Más részről némi javulás is észlelhető volt. Németországgal tovább tartott az élénk kereskedés. A protektorátusnak a német vámterületbe való betagolásával jelentékeny könnyítések állottak elő a szlovák fakiviíelre nézve, mert a jövőben már nem kell számolni a protektorátussal szemben kialakult hatalmas clearing-csúccsal. A Berlinben létesített ciearingközpont majd lehetővé teszi a szállítást Hollandiába és Dániába. Olaszországgal szintén tárgyalások kezdődnek, és ezáltal Szlovákia fakivetele új piachoz jut." A későbbi híradásokból arról értesülnek, hogy az olasz piac csupán 15—25 millió szlovák korona erejéig vesz részt Szlovákia fakiviteiében, amely eléri az egymilliárdot. A fakereskedők ugyanakkor az árhivatalhoz fordultak, hogy engedje meg a tűzifa árának az emelését Szlovákiában. De arról is értesülünk, hogy az áruhivatal belső, szociálpolitikai szempontból elutasította a Szlovákiai Erdőtulajdonosok Szövetkezete központi tanácsának ezt a kívánságát. Az erdősítésről is értesülünk 1941 március 20-án. Ez év tavaszán megkezdik 544 hektárnyi kopár terület befásítását, ami arra mutat, hogy Szlovákiában az oktalan erdőirtás ellensúlyozását is belátják. Ebben a tekintetben nagyon nyugtalanító hangok is hallatszanak 1941-ben. A „Slovák" egy szakembere 1941 április 20-án fölveti a kérdést, hogy az erdők vájjon a megfelelő állapotban vannak-e Szlovákiában, és erre a kérdésre nem tud nyugodt lelkiismerettel igennel felelni. Szórói-szóra a következőket írja: „A jelenlegi kitermelés nem szabad, hogy félrevezessen bennünket, mert bizonyos, hogy többet termelünk ki, mint amennyit 395