Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

III. A keleti és nyugati imperializmus ütközőpontjában

korban. Nemcsak céhekbe tömörülnek, hanem több me­gyére terjedő szövetségeket is alkotnak már ekkor. A ruhaiparok közül a vászonipar főleg az erdélyi szászok vidékén és Észak-Magyarországon volt fejlett, de vannak már posztógyárak is, főleg a nyugati részeken, ahol az iparűző tevékenységet nem háborítják annyira. A barokk­kor érthetően nagyra fejlesztette az ötvösséget, hisz a pompázás és ragyogás legfontosabb vonása volt a kor uralkodó osztályai viselkedésének, társadalmi szereplé­sének. A reformáció és ellenreformáció küzdelmei is terem­tenek egy fontos iparágat: a könyvnyomtatást. A nyomdák a kiráiyi Magyarorszagon rendkívül gyorsan elterjednek a reformátorok tevékenysége folytán. A legelső és legfon­tosabb nyomdák Komjáion és Galgócon működnek. Kom­játon nyomják a kor legolvasottabb írójának, Bornem­issza Peternek, Balassa Bálint nevelőjének legtöbb mun­káját. A magyar nyomdászatban egész Európában híres betűmetszők dolgoznak, mint Misztótlalusi Kis Miklós, aki az akkori olasz és északi igényes nyomdaművészet szín­vonalán dolgozott. Az iparban sok az idegen, különösen az építőiparban találunk csaknem kizárólag idegeneket. Mátyás kora az építészetben nagyszerű monumentális müvek alkotására törekedett. Ez a kor már nem tud a monumentalitás igé­nyeivel építkezni. Nincs nyugalma, ereje és méltóságérzete hozzá, csak barokk-alkotásokra képes. A polgári nemzeti tudatosság, annak ellenére, hogy a céheket és a városokat feudális rendi szellem hatotta át, mégis a városok iparosságán keresztül készül modern irá­nyok felé. Egyik-másik városunkban a királyi Magyar­országon és Erdélyben nagyon tudatos iparosokkal talál­kozunk. Vannak városok, ahol a németek elzárkóznak a más nemzetiségű iparosokkal szemben. De vannak helyek, ahol magyar részen látunk ilyen tudatosságot. Nagyszom­batban, a szlovákok mai „Rómájában" látunk világos pél­dákat erre. Itt már 1540-ben magyar iskolát nyitnak a magyar gyermekek számára. Három évszázadig működik ez az iskola, s csak a Bach-korszak magyarellenes politi­kája szünteti meg. A szlovákok Rómája 1683-ban magya­rul levelez Thökölyvel, és magyarul esküszik hűséget neki: „Sem urukat, őnagyságát, sem a bujdosó magyar nemze­40

Next

/
Thumbnails
Contents