Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

B e h o z a t a 1 : % 1928 1929 1930 1931 Átlag Franciaországból 5.0 4.6 5.4 4.9 5.0 Lengyelországból 9.0 9.2 8.2 7.9 86 Nagy-Britanniából 5.8 6.0 6.4 6.6 6.2 Németországból 30.4 33.0 33.6 34.5 32.9 Olaszországból 5.9 5.8 6.8 6.5 6.2 Svájcból 4.5 4.2 4.4 4.6 44 Egyéb országokból 39.4 37.2 35.2 35.0 36.7 Kivit' el : 0/ Franciaországba 3.3 4.1 / 0 5.2 7.1 4.9 Lengyelországba 5.9 5.4 4.4 3.9 49 Nagy-Britanniába 8.7 8.6 10.5 12.4 10.0 Németországba 30.7 26.4 24.3 20.4 25.5 Olaszországba 10 9 11.4 14.2 11 0 11.9 Svájcba 5.5 5.2 5.0 5.8 5 4 Egyéb országokba 35.0 38.9 36.4 39.4 37.4 Állapítsuk meg ezeknek az adatoknak a jelentőségét. A nvneati hatalmak politikai szempontokból rendeztek a Közép-Duna medencéjének hovátartozását. Magyarországot az első világháborúban tanúsított magatartása mint* büntették. De amint az adatokból látszik, gazdasági tekintetben nem tudtak változtatni sem a középső dunai medence, sem pedig az egész Dunavölgy kapcsolatain. A nvugati protektorátus alatt élő államok gazdasági tekintetben a nvugati hatalmak fő politikai, gazdasági, egyszóval imperialista ellenfelét. Németországot szolgálták, és belőle éltek. Ezt lehet levonni annak a korszaknak legérdekesebb ellentmondásaként, amikor a Kö/ép-Dunamedencére és az egész Dunavölgyére a nyugati imperializmus hatása nehezedett. 1933, a nagy fordulópont A fentiek alapján a Dunavölgy összefüggése eléggé világos Németországgal. Számtalan gazdasági kapcsolat vonja az egész Dunavölgyet a német közgazdaság felé. A politikai szálak talán Magyarországot kivéve nyugatra mutatnak a 365