Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

Mezőgazdasági kivitel Ipari kivitel Összes kivitel összege aránya összege aránya millió pengőben és százalékban 1924 667.0 254.8 38.2 308.2 46.2 1925 848.0 432.6 51.0 323.6 1926 876.7 524.7 59.8 259.5 29.6 1927 807.6 434.5 53.8 285.6 35.4 1928 826.0 390.5 47.3 340.9 41.3 1929 1.038.5 541.8 52.2 397.6 38.3 1930 911.7 489.8 53.7 351.3 38.5 1931 570.4 289.8 50.8 226.0 39.6 1932 334.5 169.3 50.6 129.3 38.7 1933 391.3 230.1 58.8 127.4 32.6 1934 404.2 218.7 54.1 143.3 35.41935 451.5 246.5 54.6 167.2 37.0 1936 504.4 284.9 56.5 181.5 36.0 1937 588.0 313.1 53.3 223.5 38.0 1938 522.4 284.2 54.4 195.8 37.5 1939 603.7 376.3 62.3 173.6 28.8 1940 503.6 274.9 54.6 163.5 32.5 Elsősorban is megállapítható, hogy Magyarország a háború utáni közvetlen zavarokat gyorsan kiheverve egyre nagyobb lendülettel kapcsolódott be a külkereskedelembe, illetve a nemzetközi munkamegosztásba. 1929-ig, az utolsó békés esztendőig, mert 1930-ban már kitört a gazdasági világválság, 190 millióról egymilliárd fölé emeli kivitelét. A világválság évei visszaejtik a kivitelt, de ez nem süllyed többé a háborúutáni színvonalra. A mélypont 1933-ban van, ettől kezdve újabb emelkedés következik, s 1940-ben már félmilliárd pengőn áll a kivitel. Érdekes, hogy a háború utáni első esztendőkben az ipar adja a kivitel döntő tételeit, 1922-ben az ipar aránya a kivitelben eléri a 60 százalékot is, azután l9L0-ig a mezőgazdaság veszi át a vezetőszerepet. Ennek magyarázata az lehet, hogy a háború után a mezőgazdaság elhanyagolt állapotban volt, termeivényeit a hazai piacok is felvették és elfogyasztották, közben az iparosodás is egyre több árut produkált. A konszolidáltabb viszonyok között a mezőgazdaság szilárdan tartja ötven százalékon felüli részesedését a kivitelben, az ipar pedig közeljár a negyven százalékhoz. A háborús évek kiviteli adatai ismeretlenek. Csak közvetve tudunk háborús kivitelünkre következtetni. 361