Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

A kivitel együttes adataiban érdekes eltolódásokat is iehet részletesebb vizsgálat után kimutatni. A rövidség kedvéért csak megemlítjük, hogy az ipari kivitel lényeges részét alkotta, különösen a háború utáni esztendőkben a mezőgazdasági ipar kivitele. Ezt azonban a szomszédállamok a következő esztendőkben visszaszorították. így a mezőgazdasági ipar viszonylag túlméretezetté vált. Közép-Dunamedence ipari bázisa ebben a tekintetben összeszorult nemcsak a medence, hanem az egész agrárius Európa nem kis károsodására. Fontos tisztázni a magyar kivitel irányát. Erre nézve a magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének egy jelentésében ezeket olvashatjuk: „Ipari exportunk irányáról meg kell állapítani, hogy egyre inkább nyugat felé vette útját. A Balkán államai kevésbbé iparosodottak ugyan, de igényeik is sokkal szerényebbek. A fejlett ízlésű, magasabb életszínvonalú és ipari kultúrájú államokban a magyar könnyebben talál vevőkre; ez egyúttal bizonyítéka annak, hogy ipari fejlődésünk minőségileg is magas szintet ért el. Csak így volt lehetséges, hogy például 1935-ben a szorosan vett nyugati államokban — Svájc, Franciaország, Nagybritannia, Németalföld, Dánia, Norvégia, Svédország — 44 millió pengő értékű ipari árut helyeztünk el, és ugyanakkor a Balkán államaiban — Románia, Jugoszlávia, Bulgária, Görögország, Törökország — 39.0 millió pengő értékűt; az említett nyugati piacokra 1938-ban 53.1 millió pengő értékű, a keleteurópai államokba 45.8 millió pengő értékű árut exportáltunk. Kelet jelentősége emelkedik, ha a Balkánhoz hozzávesszük a fontosabb közel- és távolkeleti országokat — Szíria, Palesztina, Brit-India, Holland-India, Egyiptom, Dél-Afrika — mert ezeket a piacokat a Balkánhoz hozzászámítva, az 1935. évi ipari eladás 58.1 millió, az 1938. évi 65 8 millió pengőt tett ki. Ha azonban ezzel szembeállítjuk egyáltalában nem jelentéktelen ipari eladásainkat Németországban, Olaszországban, a volt Ausztriában és Csehszlovákiában, akkor a nyugateurópai ipari eladások 1935-ben 89.3 millió pengőre emelkednek, és 1938-ban csaknem elérik a 100 millió pengőt. Noha ezek az utóbb említett országok túlnyomó nagy részben mezőgazdasági termékeinket vásárolták, fontos piacok voltak normális időkben is iparunk számára." Ki kell emelni ebből, hogy a csonkaország fő gazdasági 362