Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

III. A keleti és nyugati imperializmus ütközőpontjában

Mezőgazdaság és állattenyésztés A mezőgazdasági termelés is visszaesést mutat az előző korhoz képest. Egyrészt a jobbágyterhek miatt mutatkozik a visszaesés, másrészt pedig a bizonytalan politikai és közjogi állapotok miatt. A parasztság sohasem érzi biztonságban magát. Soha sem tudja, hogy learatja-e azi, amit elvetett. Hol a császáriak, hol az erdélyi fejedelem seregei, hol pedig a török csap be az országba, vonul át a vidékeken. A török szokása, hogy elhajtja a lakosságot is. A falvak elnéptelenednek, a jobbágytelkek üresen, elhagyottan állnak, a mezőgazdasági üzemek nagy tömegben pusztulnak és kikapcsolódnak a termelésből. Az egykori feljegyzések tele vannak pusztán hagyott telkekkel: nihil — semmi, áll igen gyakran az összeírásokban a telkek száma után. Egész vidékek kikapcsolódnak így a termelésből. A vezekényi csata után például a török elhajtja a Zsitva egész völgyének népességét. A parasztság éppen ezért szívesebben foglalkozik állattenyésztéssel, mert az állattal jobban lehet menekülni, erdőkbe, ingoványba, hegyekbe vagy a közeli városokba, várakba. A közlekedési bizonytalanság, a rossz utak a terménykereskedelmet is megakasztják. így áll elő, hogy noha az agrártermelés visszaesik ebben a korban, mégis viszonylag nagy gabonafeleslegekkel rendelkeznek az uradalmak. Az egyediili vásárló az udvar, mely a katonaság szükségleteire eszközöl nagyobb gabonavásárlásokat, de — rosszul fizet. A felhalmozott s eladatlan mennyiségekre nézve Acsáílynál érdekes adatokra bukkanunk. A Bocskay-mozgalmak előtt például lefoglalják Illésházv István uradalmait. A likvai és trencséni uradalomban például 74.000 köböl búzát találtak. 1651-ben a kamara a katonaság céljaira vásárol, s megbizottját, Huzó Imrét, Nagyszombat vidékére küldi. Huzó összeírja a talált készleteket. Hölgyi Gáspárnak 5000, Szluha Istvánnak 4000, Szegedi Ferenc erdélyi püspöknek 10.000, Szentgyörgyi Ferenc pozsonyi prépostnak 1000 és Beniczky Péternek 2000 mérő búzája vagy rozsa volt. Huzó Imre három hét alatt 18.494 mérő gabonát vásárolt össze. Az agrártermelés szervezetében semmi változást nem találunk az előző korhoz képest, általában a hármasnj'omású gazdálkodást alkalmazták. Ettől egyedül Debrecen környéken mutatkozott nagyobb eltérés. Itt minden hét évben osztották föl a határt. Hat éven át a következő vetésforgót alkal-