Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

nyok viszonyában tehát kereskedelmi passzivitás volt érezhető. Ez a kereskedelmi passzivitás azt bizonyítja, hogy rossz rendszerbe szakították a medence északi részeit. Ez az északra szakítás megmaradt Szlovákia önállósulása után is, s azt — miként később látni fogjuk — semilyen erővel nem tudta gazdaságosan gyümölcsöztetni, sőt ez a kényszerű orientáció egész gazdasági létét felbomlással fenyegeti. A csehszlovák államvasutak összforgalma belföldön 1929-ben a cseh hivatalos statisztika ßzerint 61,465.000 tonna volt, melyből Szlovenszkónak a történelmi cseh országokból jövő forgalma 3.9 százalék volt, innen a történelmi országokba pedig 4.65, összesen tehát csak 8.55 százalék. De ennek 60 százaléka elsősorban a közeli morva részekkel bonyolódott le. Olyan forgalom ez, amely közgazdasági szempontból alig bír jelentőséggel. Ugyanakkor az elszakított területek 1,698.630 tonna árut szállítottak Magyarországba. Magyarország a vámkorlátozások ellenére is 300 000 tonna árut küldött az elszakított északi peremvidékre. Ebből világos, hogy a peremvidék gazdasági gravitációja az elszakítás ellenére is déli irányú volt még Csehszlovákia ideje alatt is. Á csonka meöeneecrszág iparának és mezőgazdaságának jelentősége a kivitel szempontjából Hogy a Közép-Dunamedence milyen erővel igyekezett bekapcsolódni a megcsonkítás után a nemzetközi munkaimegosztásba, azt kivitelének alakulásából olvashatjuk ki. A kiviteli adatok közlése mellett felsoroljuk azokat az adatokat is, amelyek megmutatják, hogy a mezőgazdaság és az ipar milyen arányban szerepelt Magyarország kivitelében, vagyis milyen arányban vett részt a nemzetközi munkamegosztásban. Mezőgazdasági kivitel Ipari kivitel összes kivitel összege aránya összege aránya millió pengőben és százalékban 1920 190.6 75.9 39.8 60.0 31.5 1921 294.5 80.6 27.4 164.6 55.9 1922 382.9 110.2 28.8 213.6 60.5 1923 392.2 116.3 29.6 215.6 55.0 360