Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

îése érdekében hitelt vesznek igénybe, akkor tulajdonképen új jobbágyi függőségbe kerülnek: a bankjobbágyság függőségébe: amikor a tőke kamatait is alig bírják fizetni. Végül megmagyarázza ez a helyzét azt is, hogy a csonkított Közép-Dunamedence közgazdasági talpraállílásában mit kell tenni a legsürgősebben. A legsürgősebb feladat: rendezni a mezőgazdaság üzemi kérdéseit. A termelést meg kell gyorsítani, át kell szervezni, egészen új alapokra kell állítani. A tőkét nagyobb mértékben kell bevinni a mezőgazdaságba. A nagy uradalmakat esetleg sok kisebb és belterjesebben dolgozó üzemmé kell átállítani egészen új üzemtechnikai alapon. Mindezeket összefogva: a csonkított Közép-Dunamedence iparának fejlesztése után most mezőgazdaságát kell kifejleszteni, hogy az agrárnépesség kiszolgáltatottsága megszűnjön. Ez a következő nemzedékek legnagyobb és legsúlyosabb feladata, tennivalója. Szervező készség A közgazdasági vizsgálódás itt egv nem közgazdasági, de ebből a szempontból igen fontos kérdéshez jut: mennyi a készség a csonkított medence szakértelmiségében arra, hogy ezt a roppant nagy problémát megoldáshoz segítse? Meg kell állapítani, hogy a bizonytalanság ebben a kérdésben csak a legutolsó időkben kezd oszladozni. Egészen a legutóbbi esztendőkig csak földbirtokpolitikai kérdéseket láttak maguk előtt azok, akik a medenceország agrártermelésének reformján törték magukat. Evvel a reformeri állásponttal szemben a nagybirtokosok érdekszervei üzempolitikai kérdéseket állítottak, hirdetvén, hogyha felbontják a maradék medenceország mezőgazdaságának eddigi szervezetét, visszaesik a termelés, és élelmezési válság következhet be. Ebből az ellentétből azután bizonyos szintézisre törekvés született meg: úgy megoldani az agrártermelés problémáját, hogy az szociálpolitikai és üzempolitikai megoldás is legyen egyszerre. De ebben az irányban sem alakultak ki azonnal a megfelelő tervek. Először Adorján János mutatott rá annak szükségességére, hogy minden agrárüzemben két üzemkört kell megkülönböztetni: egy háztáji belső üzemkört és egy külső üzemkört. A belső üzemkörön a lehető 557