Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

földreform elsősorban tehát a törpegazdaságok számát sza» porítottá. Ha a háború előtti kisgazdaságot egynek vesszük a háború utáni kis- és nagyparasztbirtokkal, akkor 46.50 százalék áll szemben 41. 8 százalékkal, amiből arra lehetne következtetni, hogy ezek a csoportok vesztettek jelentőségükből. Ellenben erősödött a középgazdaság, illetve a középbirtok, mégpedig 15.37 százalékról 18.2 százalékra emelkedett. A nagygazdaság vesztett jelentőségéből, tekintve, hogy a háborúelőtti 32.29 százalékkal a háború utáni 29.9 százalék áll szemben. Az 1920-as földreform tehát a törpebirtok javára mozgatta meg a földet a maradékországban. Az 1920-as földreform után még történtek olyan intézkedések, amelyek, ha jelentékenyen nem is, de mégis némileg befolyásolták a háború utáni Magyarország mezőgazdaságának a szerkezetét. Elsősorban az 1936. évi telepítési törvényt kell figyelembe venni. A telepítési akció során mintegy 66.000 hold került kiosztásra 12.000 család között. Végül az 1939-ben alkotott kishaszonbérleti törvény tíz éven keresztül évente átlag 100.000 katasztrális holdat kíván kishaszonbérletek formájában a kisbirtokosoknak juttatni. Ezekből az intézkedésekből megállapítható, hogy a mezőgazdaság szerkezete Magyarországon a lassú aprózódás felé halad, ami a birtoklás tekintetében demokratizálódásnak nevezhető. A folyamat nagyon lassú, éppen ezért egy gyökeres földbirtokpolitikai rendezés még mindig esedékes. A földbirtokpolitikai kérdések a kis- és nagyüzem területére tolódtak át, s jelenleg a szakköröket az a kérdés foglalkoztatja, hogy melyik üzemi forma előnyösebb az agrártermelésben. A háborúutáni Magyarország mezőgazdaságának a szerkezetét jelentékenyen befolyásolták az 1938 óta bekövetkezett területi gyarapodások. Ebben a tekintetben azonban még nem látunk tisztán. A statisztikai fölvételek még csak 1940-ig rögzítik a változásokat, de biztos adatokat még mindig csak a trianoni területről publikáltak. Általánosságban állapítható meg csupán, hogy a területi gyarapodás a földbirtoklás demokratizálódását eredményezte, mert e területeken az idegen uralmak már szétosztották a földet, s a szétosztott nagybirtokokat nem lehetett újra összeragasztani a visszacsatolás után, mégpedig sem az integráció erkölcsi, sem az időpont politikai jelentősége miatt. 344