Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

Á mezőgazdaság területi alapja Az ipari termelés húszéves fejlődését vizsgálva kitűnt a termelés rendkívüli arányú kiszélesítése a két világháború között. Az ország sok termelési ágában el is érte, és túl is haladta a Közép-Dunamedence megfelelő termelési ágainak háborúelőtti eredményeit. A mezőgazdaságban ilyen fejlődésről csak nagyon mérsékelt lehetőségek között lehetett szó. A föld korlátolt mennyiségben áll rendelkezésre, monopólium, s ha már nincsenek termelés alá fogható területek, akkor a termelés tovább nem fokozható. Marad még ugyan a termelés intenzívvé tétele, de itt is nagy korlátokat szab a csökkenő termelékenység törvénye, amely szerint a föld termőképessége korlátolt és bizonyos határon túl nem fokozható. A rendelkezésre álló adatokat figyelve ebben a két irányban mégis van némi regisztrálni való. A maradék ország a lehetőség határáig szélesítette szánióföldi termelésének területét. 1925-ben például összesen: 8,954.303 holdon folyt a szántóföldi termelés, 1926-ban már 8,984.078 holdon. 1927-ben felemelkedett a terület a kilencmillió hold fölé (9,083.784), s itt is állandó emelkedést látunk; 1930-ban már 9,353.092 hold áll szántóföldi termelés alatt, 1938-ban pedig már 9,762.974. A mezőgazdaság állandóan szélesítette területi alapjait. A növekvő népesség és a viszonylagos zsúfoltság a termelés kiszélesítését és az élelmiszertermelés növelését sürgette. Az extenzív terjeszkedés tehát minden kétséget kizáróan megállapítható. Milyen volt az intenzív terjeszkedés ezen az egyre növekvő területen? Elsősorban is megállapítható, hogy a gabonatermelésre szánt terület állandóan csökkent. 1911 és 1915 között a trianoni területeken még 59.50 százalék erejéig termeltek gabonát. 1925-ben már csak 54.90 százalékban vonták gabonatermelés alá a szántóföldeket. A következő esztendőkben emelkedik ez az arány, és 1931-ig 57 százalék alatt tartja magát (1928-ban 56.90, 1930-ban 56.83 százalék), de már 1931-ben ismét csökken, 1934-ben már 53.88 százalék. A területi gyarapodás a gabonatermelés arányát emeli, mert délen nagy szem termelő vidékek kerültek vissza, a Felvidéken azonban jelentékeny mértékben kifejlődött a kertesedés ós az ipari növények termelése. A gabonatermelő terület csökkenése a kapásnövények területének 845