Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

ebben a vámrendszerben a roppant áldozatokkal teremtett magyar ipar egy részét is gyarmati szerepben fordították volna a maradék Magyarországgal szemben. Az összefüggések után nem jelentett volna ez kevesebbet, mint a medence közepének további gyarmatosítását és agrárszínvonalon tartását. Sőt még ezen a színvonalon sem maradhatott volna a Közép-Dunamedence maradék magyar agrárkultúrája, mert Csehszlovákia agrárjai védővám-politikájukkal kiszorították a magyar agrártermeivényeket a piacokról, hogy maguknak magas árakat biztosíthassanak. A két világháború közötti húsz esztendő egyébként is folytonos keresés. Annak keresése, hogy a Duna-völgye államai, sőt a középeurópai államok visszataláljanak abba a helyzetbe, amelyet a Közép-Dunamedence szétrombolásával elvesztettek. E vidék gazdasági rendezetlensége egész Közép-Európában zavarokat okozott, állandó egyensúlytvesztett állapotot hozott létre. Megmutatkozott ez Ausztrián is, a harmincas esztendők elején. 1931-ben Ausztria avval lepte meg Nyugat-Európát és a Népszövetséget, hogy vámúniót jelentett be Németországgal. Németország nem volt még akkor nemzetiszocialista, de a kisántánt Csehszlovákia és Beneš vezetésével roppant hadjáratot indított a terv ellen. Elsősorban attól félt Beneš, — mint azt 1931 április 23-án tartott nagy külügyi expozéjában kifejtette, — hogy Csehszlovákia ezáltal elveszti kétmilliárd csehszlovák koronára menő kivitelét. Ausztriát tehát minden eszközzel szorították arra, hogy vámpolitikai önállóságát megőrizze, nem utolsó sorban azért, hogy Csehszlovákia piacait változatlanul megtarthassa. Ausztria lépését politikai előítéletektől mentesen nem lehet másként felfogni, mint annak következményét, amit a békeszerződések tettek vele. Elszakították háborúelőtti piacaitól, és önmagára korlátozták egy világvárosszerű fővárossal, amelyben az ország népességének egyhatoda lakott. Ausztria lett a legbetegebb képződménye a háborúutáni területi rendezésnek. Ebből a helyzetéből úgy próbált menekülni, hogy új integrációt keresett. A fejlődő iparágak közül be kell még mutatni a vegyészeti ipar alakulását a két világháború között. A medence közepén maradt országot teljesen megfosztották a háború előtt kiépített vegyi iparától és vegyészeti nyersanyagaitól. Ez az ipar a szükséges nyersanyagok előfordulásához közel alakult, a peremvidéken, amelyet a békeszer22* 339