Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)
X.Magyarország a két háború között
äzerez erre a területre, azonnal merő agrárterületként kezdi kezelni. Európa ugyanis elvesztette gyarmatait, ipari nyersanyagokat termő helyeit. Ezért Európa ipari hatalmai szívesen vennék, ha a Dunavölgye s vele együtt az egyik katlan, a középső, a gyarmatok pótlásában vállalna szerepet. 1938 után Németország részéről is megmutatkozott ez. Funk miniszter úgy képzelte, hogy 7 ez a vidék majd agrártermelésével fogja kiegészíteni Németország ipari termelését. A háborús megpróbáltatások azonban a német ipari bázis jelentékeny csökkentésével járnak, s CJodius már arra az álláspontra helyezkedik, hogy a dunai területnek iparát is fejleszteni kell, s ehhez szerinte Németország a maga részéről tőkével is hozzá kíván járulni. Ha mást nem is tekintünk, mint azt a hosszú harcot, amelyet a Duna középső medencéje iparának megteremtéséért folytatott, ez is elég, hogy törvénykönyvezzük jogát a saját ipari fejlődésére. Az alábbiakban az ipari fejlődésből külön kiemeljük a bányászat adatait a két háború közötti időszakra nézve. Ezen a téren ugyanis a maradékország nem tett kevesebb erőfeszítést a haladásra, mint bármely más iparág terén. A Közép-Dunamedence bányavidékeit ugyanis leszakították, ä legértékesebb lelőhelyeket és üzemeket kapcsolták ki a termelésből. Volt rá eset, hogy kohóműveket szakítottak el bányáiktól a határok, s amíg a politikai viszonyok nem rendeződtek, addig a kohók sem füstöltek. Ez csak — viszonylag jelentéktelen tény, ám munkások ezrei kerültek általa a munkanélküli tartalékokba — de mégis élénken bizonyítja a perem és a közép kapcsolatát és viszonyát a a Közép-Dunamedencében. Annál inkább bizonyítja, mert Csehszlovákia, ahová a bányatelepek kerültek, a bánya vasércét nem használta fel. Az alábbi táblázat a bányaművek számát, az alkalmazott munkások számát és a termelés értékét tünteti fel: Bányászat A bányaüzemek Az alkalmazottak A termelés értéke száma száma 43.984 48.105 55.105 milliókban 1921 1922 1923 71 75 79 142.2 178.0 165.0 330
