Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VIII. Ismét nagyhatalmak ütközőpontjában

Mérleg A kiegyezés utáni egyoldalú hatalmi függés sokoldalú hatalmi függéssé változott a Közép-Dunamedence szempontjóból. Ausztria elsősorban Németország keletre törekvő befolyása alá került. Önmaga is jelentékeny hatalmi törekvéseket érvényesít a balkáni népek felé. Ezek a törekvések felkeltik elsősorban Oroszország, aztán pedig Nyugat ellenhatásait. Ugyanakkor a balkáni és ausztriai népek imperializmusba hajló nacionalista törekvéseket fejlesztenek. A XX. században hát többszázados egyoldalú hatalmi függés után megváltozik a hatalmi erőtér a Duna völgyében, s hámm nagyhatalmi csoport kezdi meg küzdelmét ezért a területért, a központi hatalmak törekvései mögött Németország, a szövetségesek részéről pedig Oroszország és az entente. Oroszorszáq bukásával kikapcsolódik az egyik nagyhatalmi törekvés és Németország összeomlása után a szövetséaesek az urai az egész Dunavölayének. Hoqy kis csatlósállamaikat kielégítsék, széttördelik a Közép-Duna medencéjét, darabokra tépik gazdasági és társadalmi tekintetben. Még ennyire nem volt feldarabolva sohasem a történelem foluamán. Megszűnik egysévé politikai tekintetben. Gazdasági egyénisége még a széttördelés után is hosszú ideig érvényesül. az utódállamok nem tudják megszüntetni ezt az egyéniséget. Véneredményben az még nem értékítélet a trianoni békemű felett, hogyha bemutatjuk, mennyit és mit kaptak a medenceország területéből és aazdasáqából az eaves államok. Ezek a részek esetleg feilődhettek, tökéletesebb rendszerekhez kerülhettek, s így a Közép-Duna medencéie énnen a szétszakítottság folytán kerülhetett volna maqasabb fejlődési korszakba. Ennek folytán a szétszakítás épnen sznkségszerűséanek is vehető az egész medence továbbfejlődése szempontjából. Az utódállamok ilyesmit hangoztattak is a szétszakítás elején. Most már az lesz a feladatunk, hoqy a Közép-Dunamedence fejlődését a szétszakított részek törfénetrhen vizsgáljuk meg. Csak így juthatunk megfelelő értékítélethez a medence további sorsát illetően. 287