Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)
IX. A medence szétszakított részei
IX. A MEDENCE SZÉTSZAKÍTOTT RÉSZEI Amikor a magyar béketárgyalási bizottság tagjai látták. hogy a Közép-Duna medencéjét a párizskörnyéki tárgyalásokon végleg szétszakítják, indítványt tettek gazdasági egysége megmentésére. Apponyi Albert fogalmazta meg az előterjesztést. A politikai határok maradjanak úgv, miként a szerződések azokat megvonták, de tegyék lehetővé, hogy az egyes részek továbbra is szabad gazdasági forgalmat bonyolíthassanak le a medence maradék országával: Magyarországgal. Ez az indítvány meghagyta volna a csehek, románok és jugoszlávok céljainak politikai kielégítését. Féltette azonban az évszázados gonddal kiépített gazdasági egységet, és ezt meg akarta menteni. Nemcsak a magvarság javára, hanem minden középdunamedencei n<to számára. A medencéből kiszakított részeket ennek következtében vámközös céeben kellett volna hagyni a mellett, hogy más és más politikai rendszerekhez csatollék őket. Minden körülmények között meg lehetett volna találni erre a megfelelő megoldást. A béke'árgvaláson ezt a tervet nem fogadták el. A nvuga*i hata 7mak képviselői biztosították a magvar békedeWációt arról, ho«v az elszakított közéndunamedencei területek a jövrben gazdasj'gi fellerdiilés tanúi leszrek, és csak nyerhetnek abból, hogv más államokhoz csatolták őket. Ez az ep'zód fokozotTabbin kötelességünkké teszi. hr>gy megvizsgál ink az elszakított részek feilődését a háború után. E/t megteltük volna e kijelentés nélkül is. A béketárgyalások öl részre szakították a Közép-Duna medencéiét. Az Ausztriához csatolt terület elhanyagolható, de e^/el is négy területen kell lefolytatni a vizsgálódást, ha a Közép-Dunamedence világháború utáni fejlődését rekonstruálni akarjuk. A béketárgyalásokon tett magyar javaslat elutasítása fokozottabb érdeklődést támaszt bennünk az elszakított területek fejlődése iránt. Az alábbiakban hát a rendelkezé288