Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)
VIII. Ismét nagyhatalmak ütközőpontjában
Az ipari termelés széthordásáról az alábbi táblázat ad némi képet. Feltünteti, hány ipartelep, hány lóerő és mekkora termelési érték jutott az utódállamoknak, ugyanakkor ezek a tételek aránylag, vagyis százalékokban kifejezve mekkorák voltak: Az ipartelepek A telepeken A termelés érték e száma használt lóerő ezer koronákban Csehszlovákia 817 173.815 . 618.979 % -ban ..... 19.2 21.7 18.2 Románia 927 153.667 614.895 %-ban -21.9 19.3 18.1 Jugoszlávia SOI 39.862 148.043 ' %-ban 7.1 5.0 4.4 Ausztria 132 12.773 52.C07 %-ban 3.1 1.6 1.5 Magyarországon maradt összesen 2029 ipartelep 398.929 lóerővel és 1.887,930.000 korona évi termelési értékkel. Fiumében is maradt 35 ipartelep 19.000 lóerővel és 74,237.000 korona évi termelési értékkel. Jegyezzük fel, hogy a Közép-Dunamedenee iparában a széthordás előtt összesen 4241 nagyipari üzem volt, ezeknek csupán 47.8 százaléka maradt a megcsonkított területeken. A lóerők száma 798.049 volt, amelynek éppen a felét hordták széjjel, és a termelési érték 3.396.091.000 korona vo't, amelynek 55.6 százalékát osztották széjjel az utódállamok között. Ezt a nagymérvű rombolást még egy szempontból megvizsgáljuk. Nevezetesen megnézzük, hogy termelési ágak szerint milyen volt a rombolás illetőleg széthordás, vagy ha tetszik: az egyes államok részesedése. A csehek által megszállt területek iparában az élelmiszeripar 230 milliót meghaladó összegben szerepelt, 14 százalékkal. Ebből az összegből 134 milliót tiszta magyar területek ipara tett ki, 29 milliót a Nyitra és a középső Vágnak a magyar vidékekre nyíló völgye szolgáltatott, 28 milliót Sáros és S/epes. Nagyarányú volt ezeken a területeken a cukorgyártás, a dohánygyártás és a malomipar, de jelentékeny volt a sörgyártás, a pótkávé- és a cukorkagyártás. A román megszállás alá kerülő gyárak teljesítményéből 151,200000 korona értékű termeivényt a tiszta magyar vidékek ipara adolt. A Székelyföld teljesítménye 18.7 millió, a 285
