Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VIII. Ismét nagyhatalmak ütközőpontjában

szakították. A nemzetiségekkel együtt kiszakítottak négy és félmillió magyart is, imperialista célokba fordult a nacionalista étvágy. Minden nép annyit rombolt, s annyit hordott, mint amennyit hatalmi helyzete s a magyarság legyöngülése lehetővé tett. Az alábbiakban megnézzük ennek a rombolásnak és széthordásnak méreteit. A rombolás méretei Mindenekelőtt széthordták a Közép-Dunamedence területét. A legnagyobb területet Románia hasította ki Erdéllyel és a történelmi anyaország jelentős területeivel, összesen 103.963 négyzetkilométert vett el Románia a medenceországból, az összes terület 36.4 százalékát. A csehek 61.633 négyzetkilométert szakítottak ki, 22.2 százalékot. A szerbed 20.551 négyzetkilométert vettek el, 7.4 százalékot. Az osztrákok is felléptek követeléssel, és elvettek 4020 négyzetkilométert, 1.8 százalékot. Az összes terület, amit elvettek a medenceországból: 191.756 négyzetkilométer volt, 67.8 százalék. A medence közepén Magyarország kereteiben megmaradt 91.114 négyzetkilométer, a volt terület 32.2 százaléka. A 300.000 négyzetkilométert kiievő egységes ország tehát alkatelemeire esett széjjel. A medence területe öt állam között oszlott meg. A terület arányában elszakították a népességet is. A medenceország közgazdaságát, annak állományát és lehetőségeit is széthordták. A mezőgazdasági termőterületet például az egyes termeivények szerint ezer holdakban és arányiagosan a következőképen szedték széjjel: Búza Rozs Árpa Zab Tengeri Burgonya a learalott terület ezer holdakban Csehszlovákia 555 377 663 443 215 4G8 %-ban 9.7 20.0 34.4 23.8 5.1 42.7 Románia .... 1575 203 219 552 1614 125 %-ban 27.3 10.8 11.4 29.0 37.8 11.6 Jugoszlávia . . 915 46 78 227 916 36 % 15.9 2.5 4.0 12.2 21.4 3.3 A Közép-Dunamedence erdőit a következőképen szedték széjjel: 283