Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VIII. Ismét nagyhatalmak ütközőpontjában

meg. Másodsorban a jelen időpontot rendkívül kedvezőtlennek tartom háborús akcióra, mivel Romániát úgyszólván teljesen elveszítettük, és e veszteséget jelenleg semmisem pótolja; az egyetlen állam pedig, amelyre támaszkodhatunk, Bulgária, kimerült. A jelenlegi balkáni helyzet mellett legkisebb gondom volna alkalmas casus bellit találni". Ugyanezt az álláspontot következetesen képviselte az 1914 július 7-én tartott közös minisztertanácson is, következő napon, július 8-án ugyanilyen értelmű előterjesztést tett az uralkodónak, mely így végződött: „Kötelességem lesz, hogy a holnapra egybehívott minisztertanácsban a magyar kabinetet állásfoglalásra bírjam, addig is csupán a magam nevében nyilatkozhatom, hogy Felséged szolgálata iránti odaadásom ellenére, vagy jobban mondva, éppen ezen odaadásom következtében, a kizárólagos és agresszív háborús megoldásért való felelősségben osztozni nem tudnék". Még többször kifejezésre juttatta ezt az álláspontját. A magyar politikában azonban nem volt elég határozottság és elszántság, hogy törés árán is ráerőszakolja álláspontját az osztrák politikára. A háború elindul Ausztria rozoga bárkája elindult a háború viharaiban. Németország kezdeti sikerei katonai és háborús szervezeti egységgé forrasztották össze egész Közép-Európát. A központi hatalmak ka'onai ereje valóban a földrajzi pontossággal kimért Közép-Európa területén uralkodott. Ez a körülmény egy nagyobb egység megszervezésének a programmját alapozta meg a németeknél. Az osztrák-magyar háborús részvétel s a német szövetség nyomasztó súlva, a német Közép-Európa-tervek propagandáia lassan még a magyar tudatban is elnyomta a Közép-Dunamedence egységének szükségét, s így ez a terület összes problémáival beolvadt a középeurópai tervekbe, vagy elveszelt bennük. Megkönnyítette ezt az is, hogy egyre ritkult az a politikai nemzedék, amely még birtokában volt a kossuthi hagyományoknak, amely a középdunamedencei egység megőrzését, belső ellentéteinek leküzdését állította politikai szemléletének tengelyébe. A háborúban való részvétel, a katonai erő szétszóródása egész Közép-Európában, szintén a közép-európai tu274