Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VIII. Ismét nagyhatalmak ütközőpontjában

datüt alapozta. Csakhogy amíg nálunk Közép-Európáról álmodoztak politikusok és közgazdák, addig a Közép-Dunamedence körül sorra, északon és délen olyan nacionalizmusok készülődtek, amelyek a Közép-Duna medencéiéből kívánták imperialista igényeiket kielégíteni. A körülmények s Naumann Mitteleurópájának propagandája Közép-Európába csalt ki bennünket, holott éppen akkor minden erőnkkel a Közép-Dunamedencéjéről kellett volna gondoskodnunk. Ez az optikai csalódás mindenkit megejtett ebben a korban. Elnézem például azt a vitát, amelyet a Huszadik Század című folyóirat rendezett a középeurópai kérdésről, és meglep az a valódi helyzetet végtelenül idealizáló jóakarat, amellyel a kérdést kezelik. Dániel Arnold, Szabó Ervin, Jászi Oszkár és a többiek történetfilozófiai alapon közelítik meg a kérdést, és — elfogadják Mitteleurópát. Történetfilozófiai érvük az, hogy a fejlődés a nagy terek kialakítása felé visz. Akkor hirdetik ezt, amikor az egész Dana-völgye a kis rablások szándékától izzik, minden fiatal nép nemzeti ébredése küszöbén imperializmusról álmodik. A világháború elején ébredező nacionalizmusok már nem a párizsi forradalmak szent tüzében fogantak, abban a gyönyörű eszmei tűzben, amelyben a magyar szabadságharc izzott, hanem a nagyhatalmi vetélkedés táplálta azokat. Ha a nagv protektorok hatalmi szempontok szerint kezelték őket, miért ne érvényesítettek volna maguk is hatalmi idényeket egymással, szomszédaikkal szemben is. A kis balkáni rablások borzalmas korszakában a magyar gondolkodók legtöbbje a nasrv terek történetfilozófiájával próbált igazodni az eseménvekben. amikor a kis terek védelme sem volt biztosítva. S7abó Ervin n^dául tanulmányt írt a Huszadik Század 1916 január—júliusi számában, ahol azt fejtegette, hogv a történeti fejlődésben törvényszerűen érvényesül a terület növekedése. S meggyőző példákat tudott bizonyítékul felhozni erre: „A X. században Seignobos szerint Franciaországban 10 000 szuverén uralkodott. Németországban a harmincéves háború ideien 300 szuverén állani volt. Napóleon idejében 100-on felül volt a szuverenitások száma. A bécsi kongresszus 38 szuverén államot konstruált. Az a kérdés, remélhetjük-e az államfejlődés eddigi ismerete alapján, hogy az európai államok szövetsége békés úton létrejön. Aligha" De Szabó Ervin azt is elfogadja, hogy a terű275