Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VII. Gyarmatosítás a kiegyezés illúziójával

fontosság sorrendjében a következő tételek: sertés, ökör, baromfi, ló, szárazbab, kender, tej, toll, vasérc, lóhere- és hicernamag, burgonya, cukorrépa, komló, ásványvíz, friss főzelék, széna, faszén és magnezit. Csak a behozatalban szerepeltek a következő tételek: kőszén, nyers ásványolaj, hántolatlan rizs, pamut, kávé, koksz, juta, foszfátföld, narancs, nyers kaucsuk és barnaszén. A kivitelben és behozatalban szerepelt elsősorban a gabona. A gabonakivitel 260 millió koronát tett ki, de ugyanakkor 30—35 millió koronáért behozatalt is eszközöltek. A nyersbőrök majdnem kiegyenlítették egymást a behozatalban és a kivitelben, enyhe többiét mutatkozott a behozataí javára. A nyers dohány, kivitele és behozatala is körülbelül egyenlő volt, ugyanígy a gyapjúé. A friss hús kivitele meghaladta a behozatalt, ugyanígy a friss gyümölcs és a fa kivitele nagyobb volt, mint behozatala. A szarvasmarha kivitele körülbelül 170 millió koronát tett ki, de ugyanakkor mintegy 10 millió korona értékben behozatal is volt szarvasmarhából. 7. Az emberi tőke sorsa A medence megtelítődése és viszonylagos túlnépesedése A medence gazdasági tevékenységének kifejlődése emelte népességeltartó erejét, és ez a népszám megnövekedéséhez vezetett. A népesség a világháború előtti három népszámlálás adatai szerint a következő volt: 1890 15,260.000 1900 16,840.000 1910 18,260.000 Ha ehhez még hozzávesszük Horvát-Szlavonországot 1910-ben, akkor 2,620.000-rel kell iöbbet számolni. Magyarország lakossága 1890-től 1900-ig 10.3 százalékkal, 1900lól 1910-ig pedig 8.5 százalékkal szaporodott. Egy négyzetkilométerre 1890-ben 54, 1900-ban 60 lakos és 1910-ben 65 lakos esett. Ezekből a számokból kitűnik, hogy a lakosság egyre jobban megtöltötte demográfiai erejével a Közép-Duna me262