Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)
VII. Gyarmatosítás a kiegyezés illúziójával
dencéjét. lïy nagy tömegeket még nem hordozott a medenceország. A népszaporodásból kifolyólag egyre nagyobb munkaalkalmakra lett volna szükség, tehát intenzívebb iparosodásra és földreformra. A magyar kormányzat igyekezett javítani a közgazdaság népességeltartó erejét. A mult század utolsó tizedében nagyvonalú iparpolitikájával és telepítő kezdeményezéseivel, valamint egyes tájak gazdasági fejlesztésével kísérletezett. Mivel az északi, nemzetiségi területek népességeltartó ereje volt a leggyengébb, elsősorban ezeknek a tájaknak a közgazdaságát igyekezett fejleszteni. A szlovák nemzetiségű vidékeken nagyvonalú iparfejlesztő politikába kezdett, Kárpátalján pedig a ruszin vidékeket a tiroli hegyvidéki agrárkultúra színvonala felé terelte. A földművelésügyi kormányzat egy kiváló gazdasági szakembert, Egan Edét küldte ki e vidék megszervezésére, aki rövid idő alatt nagyszerű eredményeket ért el. Ugyanakkor — láttuk — Ausztria minden eszközzel, iparpolitikai és pénzpolitikai eszközökkel arra törekedett, hogy gátolja a medenceország iparosodását, első ellensége volt hát a medenceország népességeltartó ereje kifejlődésének. Ebben a tekintetben egyformán gyilkos politikát folytatott a medence minden nemzetiségével szemben. Elsősorban tehát Ausztria fokozta ipari tekintetben a liözép-Dunamedence viszonylagos túlnépesedését, és hajtotta kivándorlásra az itt lakó népeket nemzetiségi különbség nélkül. A magyarságot ugyanakkor még két külön baj sújtotta. Elsősorban az, hogy a nemzetiségek vidékéről állandó rajok ereszkedtek a termékenyebb magyar területekre, és fokozták a magyar földmunkásság megélhetési válságait. Másodsorban a nagybirtok, mely magyar területekre terpeszkedett, csökkentette a magyar tájak népességeltartó erejét, és szorította kivándorlásra a magyarságot, mely olyan tömegekben szorult a tengerentúlra, mint az összes többi nemzetiségek együttvéve. Kossuth Ferenc nagy iparfejlesztő politikája 120.000 munkást akart otthon megkötni. A kivándorlás méreteire álljon itt néhány adat. Kivándorolt 1901—1905-ben átlag 1906—1910-ben „ » 85.000 lélek 125.000 „ 64.000 „ 105.000 „ 97.000 „ 1911-ben 1912-ben 1913-ben •m