Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

III. A keleti és nyugati imperializmus ütközőpontjában

osztályuralmat teremtett, s a társadalom nemzeti közösségi szervezetéből minden más réteget kérlelhetetlenül kiszorított. A medenceország társadalma így vertikálisan szétesett. S mindez akkor történt, amikor a medence északnyugati és délkeleti szélein már két idegen hatalom leskelődött és betörésre készülődött, hogy horizontálisan is széttörje a medenceországot. A keleti és nyugati imperializmus A tizenhatodik század elején végrehajtott visszafeudalizálás nemzet- és népellenessége nem önmagában van, hanem külpolitikai vonatkozásaiban. Akkor történt az egységesülésnek induló magyar társadalom szétdúlása, amikor a magyarságnak a legnagyobb erőre lett volna szüksége, hogy a medenceország külhatalmi pozícióját, vagy legalább egységét megvédhesse. Keleten az egykori görög császárság helyére egy újabb, sokkal félelmetesebb középkori katonai imperializmus telepedett, a török hatalom. II. Szelim szultán, miután megmérgezte apját, trónra lépett, és rendet teremtett Ázsiában. Fia, II. Szolimán már Európa felé terjesztette ki hatalmát. Ereje rendkívüli katonai szervezettségre támaszkodott, az akkori világ leghatalmasabb hadserege fölött rendelkezett. S evvel az erővel szemben a magyar parasztság 12 évvel a szörnyű YVerbőczi-féle megtorlások után nem volt harcba szólítható. A züllött és romlott magyar nemesség csak bandériális sereget tudott Mohácsnál kiállítani, melynek avultságát már Mátyás is érezte, s ezért korszerűbb s állandó hadsereggel cserélte fel. A magyar bandériális hadsereg Mohácsnál csak elbukhatott a török hatalommal szemben. A történelem feljegyezte, hogy még a magyar nemesség sem \ olt egységes a törökkel szemben. Zápolyai János 40.000-es seregével késlekedett a királyi hadakkal egyesülni. A magyar trónra vágyott, s a király vesztére számított, ami be is következett. A mohácsi tragédia utáni események mindenesetre bizonyítják Zápolyai mohácselőtti szándékait. II. Lajos halála után Habsburg Ferdinánddal szemben Zápolyai is trónkövetelőként lépett fel. Mindkettőnek voltak párthívei a magyar nemességben. Zápolyait 1526 november 10-én, Habsburg Ferdinándot pedig december 27