Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VII. Gyarmatosítás a kiegyezés illúziójával

lebonyolítani, a kereskedelmi kormányzat azért szerződött kiiíföldi hajóstársaságokkal. A saját gőzösök fejlődése viszont a nagyarányú forgalomra alapult. A kisebb parthajőzási gőzösök száma 1871-ben 1, tonnatartalma 950, személyzete 67 fő. 1899-ben már 36 ilyen gőzös van forgalomban 3646 tonnával és 229 emberrel. E mellett sok a bárka, ezek száma azonban nem fejlődik, mert nem felelnek meg a szélesedő forgalom új követelményeinek. Mindezekből megállapítható, hogy az osztrák elnyomás alatt teljesen bezárult a Közép-Dunamedence világgazdaságra illetőleg világkereskedelemre nyíló kapuja: Fiume, a többi kisebb kikötőkről nem is beszélve. A kapu berozsdásodott, a tenger elpocsolyásodott. Az osztrák abszolutizmus evvel tulajdonképen r'gi vágyát elégítette ki: a magyar tengeri kikötő teljes leépítését és tönkretételét. Az előző korszakban láttuk, hogy mily következetesen törekedett erre: a Fiume felé vivő utakat elrontotta, az odaigyekvő magyar kereskedőket katonai alakulatokkal vegzálta. A rendi világban állandóan tiltakozni kellett a tarthatatlan állapotok ellen. Csak a szabadságharc leverése után teljesülhetett Ausztria vágya ebben a tekintetben. Fiume elsorvadt, mert eltiporták gazdasági és kereskedelmi hinterlandját, a KözépDuna medencéjét. Csak akkor éledt fel, amikor a magyarság 17 évi elnyomás után modus vivendi t keresett és épített ki az elnyomó Ausztriával. Az osztrák gyarmati politika Fiúménak is sorsa lett. Csak akkor foglalhatta el méltó helyét a világkereskedelmi közvetítésben, amikor a KözépDunamedence lerázta az osztrák abszolutizmust. Fiume sorsa is dunamedencei sors ebben a tekintetben. 5. Pénz és pénzintézeteit « Tőkeképződés. Milyen változásokat lehet észlelni a tőkeképződés terén a kiegyezés után? Milyen lett egyáltalán a Közép-Dunamedence közgazdaságának tőkeképzése? A tőkeképződést elsősorban a pénzintézeteknél kimutatható betétek fejlődése 240