Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

II. A polgárosodás küszöbén

sendő. ök gátolták a magyarosítást, s nekik tulajdonítható, hogy hazánk nemzetiségi tekintetben olyan tarka képet nyújt." Mérleg összefoglalva az eddig mondottakat, a következőket állapíthatjuk meg: 1. A magyarság politikai ereje ebben a korban jól kitöltötte a Közép-Dunamedencét, sőt azon túl is megszervezte az Alsó- és Felső-Duna vidékeit. 2. Ez a feltöltő politikai erő a gazdasági tevékenységet is a medence kitöltésére sarkallta. A gazdasági erő is túlcsordult a medence határain, s szétsugárzott egész Európában. 3. A népi erő is erőteljesen áradt szét a medencében, bár mutatkoztak, csíráztak olyan bajok, amelyek későbbi korokban visszatartották a magyar népi erő terjedését. Mindezt a magyarság úgy tudta elérni, hogy az előző és későbbi korokhoz képest nyugalmasabb kül- és belpolitikai helyzetben élt. Felbomlottak a kívülről, nyugatról és keletről jövő imperialista hatások, az uralkodók megfékezték a belső pártoskodást, amely minden korban vagy a nyugati, vagy a keleti külső hatalmakra spekulált, s a medence öncélú és népeihez méltó élethez kezdhetett, s európai színvonalra emelkedhetett. Zrínyit ez a kor bátorította ezt mondani: „Egyetlen népnél sem vagyunk alább valók." 24