Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

III. A keleti és nyugati imperializmus ütközőpontjában

III. A KELETI ËS NYUGATI IMPERIALIZMUS ÜTKÖZŐPONTJÁBAN Feudális visszahatásAmint meghalt Mátyás, mintha az egész feudális arisztokrácia erőt gyűjtött volna eddig, újra s még hatalmasabb erővel visszafeudalizálta a medence politikai, gazdasági és társadalmi életét. Elnyomta és kiirtotta a polgárosodás elemeit az államszervezetben, a gazdasági életben egyaránt. Pedig ekkor még hatalmasabb erővel polgárosítani kellett volna a medence rendjét, mert a feudális szerkezet a megváltozott külpolitikai viszonyok között már képtelen volt megvédeni annak egészét. A feudalizmus csak elveszíteni és részekre törni volt képes a Közép-Duna medencéjét. Ezt a legnagyobb következetességgel végre is hajtotta, miként kitűnik a következőkben. Mátyás halála után a főrendek olyan király után vágyódtak, akit teljesen hatalmukban tarthatnak, s akinek •— mini egy megjegyzés találóan kifejezi — markukban tarthatják az üstökét. A rendek egy része II. Ulászlót találta alkalmasnak erre a szerepre. De a rendek közül számosan a Habsburgokhoz szítottak. II. Ulászló megkísérelte a megegyezést velük olyanformán, hogy ismerjék el őt magyar királynak, s abban az esetben, ha fiúutód nélkül hal el, a magyar korona a Habsburgokra száll. Az 1505-ös országgyűlés azonban kimondotta, hogy a jövőben csak magyar lehet a király, ezt is azonban Zápolya János sugallatára, aki a trónra vágyott. Az ország visszafeudalizálását a rendek II. Ulászló alatt tüstént végrehajtották. A jobbágyságot hihetetlen mértékben elnyomták. A tűrhetetlen szolgáltatások és a rendi kizsákmányolás először belekergette a magyar jobbágyságot, a köznemesség egy részét és az alsópapságot a Dózsa-féle felkelésbe. A felkelést a nemesség elnyomta, és 25