Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VII. Gyarmatosítás a kiegyezés illúziójával

szatócsok 100—200 százalékra is kölcsönöztek, s ha valaki egyszer kölcsönt vett fel, földje menthetetlenül dobra került. Üj jobbágyság alakult ki, a régi jobbágyviszonynál sokkal rettenetesebb: a bankoktól való függőség. Ha kölcsönt vett fe! a magyar földműves nép, akkor a kamatokra is alig tudott dolgozni. S ha a bank akarta, vagy a szatócs úgy látta jónak, elárvereztette. Ez a bank és uzsorajobbágyság még rettenetesebb volt, mint a feudális jobbágyi viszony, mert kizárólag a parasztság tönkretételére vezetett. Amikor felelősebb magyar politikusok új földbirtokpolitikát és telepítést sürgettek, és avval érveltek, hogy keletről, Galíciából roppant rajokban jönnek be a lengyel zsidók, akik a falvakban uzsorakölcsöneikkel a parasztok alól rángatták ki a földet, s ugyanakkor nyugaton meg egyre nagyobb rajokban széled szét a világba a magyar éis nemzetiségi földmívesnép, akkor egy magyar miniszterelnök erre azt felelte: „Kivándorolnak — bevándorolnak" s a mérleg evvel nyilván ki van egyenlítve. Nagyon — nagyon bűnös volt a kiegyezés nemzedéke. A nemzeti tudat régi feudális és önző kapitalista formákig ért benne, de milyen messze esett Kossuth nagy iparosító és nemzeti haladásra ösztönző tudatától! A magyar nép el sem érkezett oda, hogy polgárosodását megkezdje, hogy elinduljon a polgári-nemzeti fejlődés útján, máris véglegesen lekésett róla. A kapitalizmus nem a szabadverseny serkentésével köszöntött rá, hanem azonnal eszközszerűsítette és kizsákmányolta. Polgárság és kapitalista réteg nem a medence népéből lett, hanem kívülről telepítettek rá kapitalista réteget. S ebben a tekintetben még rosszabb volt a medencében a helyzet, mint a szabályos gj'armatokon. A gyarmatokon a fejlődés rendjében mégis teremtődik polgárság a gyarmatosított népből, amely megvívja harcát a gyarmatosító hatalommal szemben, maga köré gyűjtve a nép széles rétegeit. Nálunk 1848—49-ből sarjadhatott volna magyar polgárság, de a szabadságharc polgári tudatú nemzedékét kiirtották, megsemmisítették. A kívülről bejött polgárság nem a nemzettel, hanem a politikai hatalom birtokosaival igyekezett elvegyülni. Mivel a legmozgékonyabb kapitalista elem s a mozgótőke birtokosa elsősorban a zsidóság volt, a földbirtok kapitalizálódása is elsősorban általuk történt. Hihetetlen lendülettel vetette magát a zsidóság a szabadforgalmú földbirtokokra a bank- és uzsoratőke segítségéJócsik Lajos: A Küaép-Dunamíxlence közgazdasága. 225