Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VII. Gyarmatosítás a kiegyezés illúziójával

vel. A 100 holdon felüli szabadforgalmú birtokok területe 10,833.600 katasztrális hold volt, és ebből zsidó tulajdon volt a század fordulóján 1,583.000 hold, 14.6 százalék. A 100 holdon felüli korlátolt forgalmú birtokok 15,528.700 hold volt, de ennek csak 2.5 százaléka volt zsidó tulajdon, összesen 387.000 katasztrális hold. A 100 holdon aluli birtokból 165.700 hold volt a zsidók birtokában. A zsidó földtulajdon 2,036.500 katasztrális holdat tett ki a század fordulóján. Mivel a kötött birtokot nem lehetett megvenni, a zsidóság bérbevette. A szabad birtokot azonban hatalmas ütemben szerezte meg tulajdonul. Mindenütt azt a formát alkalmazta, amely jobban megfelelt érdekeinek, s amelyet alkalmazni lehetett. Az alábbi kimutatás így tükrözi ezt: Az összes birtokosok és bérlők között volt a zsidók aránya százalékban Birtokos Bérlő 1000 holdon felül 19.9 72.3 200—1000 kat. hold 19.0 62.0 100— 200 „ u 8.0 27.1 50— 100 „ >» 2.5 7.6 20— 50 „ » 0.7 2.0 10— 20 „ », 0.4 0.7 5— 10 „ »» 0.3 0.4 5 holdon alul 0.3 0.3 A zsidóság elsősorban a nagy kategóriákban érdeklődik a föld iránt, tőkés vállalkozásait nem elégíti ki a kisbirtokok bérlése vagy megszerzése. De a nagybirtoknál a tulajdon megszerzését korlátozza a kötött forgalom, tehát a zsidóság a bérletre veti magát. A szabadforgalmú földnél azonban egyre nagyobb tulajdoni arányt mutat a zsidóság. Az idegenek kezében volt körülbelül 3 millió katasztrális hold, a zsidók kezén 2 millió. Ez az 5 millió katasztrális hold mutatja a mezőgazdasággal kapcsolatos gyarmati viszonyok mértékét a Közép-Duna medencéjében a XIX. század végén és a XX. század elején. Egyébként a földbirtoklás nem tudott demokratizálódni. 1895-ben az ország területének 48 százalékát birtokolták a 100 holdnál nagyobb gazdaságok, de ha az erdőket is ideszámítjuk, akkor az arány 60 százalékra emelkedik. 1913-ra ez az arány 54 226