Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VII. Gyarmatosítás a kiegyezés illúziójával

gunk népességeltartó ereje nem tudott kifejlődni, és a nép« szaporulat leszorult a magyar társadalom eltartó erejéről, idegenbe, Romániába, Szlavóniába és a tengerentúlra vándorolt. Nem tudtunk városiasodni olyan mértékben, mint amennyire az szükséges lett volna. Evvel a magyar létforma olvasztó és hasonító ereje maradt kifejletlen abban a szörnyű nemzetiségi kevertségben, amelyet II. József zúdított a Közép-Duna medencéjére. Az iparosodás visszaszorításával csökkent a Közép-Dunamedence katonai készsége is. Katonai védelmét csaknem teljesen Ausztriának rendelte alá a medenceország, s védtelen állt, amikor az osztrák rendszer a világháború után összeomlott. A Berzeviczyl'ormátumú személyiségek a trianoni rombolást nem győzték elítélni, de mennyivel járultak hozzá maguk is ehhez az összeomláshoz! A magyar nemzetnek tisztán kell látnia ebben a kérdésben! Nemcsak azért, mert ez nagy magyar kérdés, hanem azért is, mert köze van a legkisebb személyes egzisztenciához is: egy szegényparaszt életének biztonsága és ennek megvédése nem kisebb kötelesség, mint nagyipari vállalatok érdekeinek biztosítása. Általános gyarmatosítás. A XIX. és a XX. században egészen fennállásáig Ausztriának éppen olyan érdekei fűződtek a közös vámterülethez, mint II. József és a további bécsi rezsimeknek. Amikór az osztrák ipar a védővámok védelme alatt megerősödött, akkor egyre nagyobb piacok biztosítása lett a legfőbb cél Ausztria gazdasági politikájában. A közös vámterület biztosította a nagyobb piacot, tehát Ausztria ragaszkodott hozzá, a gyenge magyar ipartól nem kellett tartania. De ugyanakkor Ausztria szabadon intézhette a maga belső iparpolitikáját és a finánctőke szervezetein keresztül befolyásolta a magyar iparpolitikát is. Így az ipari egzisztencia különböző feltételeit teremtette meg Magyarországon és Ausztriában. A medenceországban nemcsak a szén és ipari nyersanyagok árait tartotta magasabbra mint Ausztriában, hanem teljes szintkülönbséget hozott létre az ipar fejlődésében a Közép-Duna medencéje és az északi, vagyis osztrák medence között. Ez a szintkülönbség csak a trianoni összeomlás után vált tudatossá magyar részen, amikor a Közép214