Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)
VI. Reformok útján a forradalom felé
intelligencia ki ne szoruljon a választójogból. így készülődött a népképviseleti rendszer. Ugyanakkor az egész országban hatalmas nyugtalanság mutatkozott, mert a földbirtokosok mindenütt arrondírozni kezdtek a jobbágyszabadítás hírére. Táncsics Mihályt az ország minden részéről küldöttségek keresték fel: emelje fel szavát a jobbágy telkek és legelők nagybirtokos bekebelezése ellen. Fogyatékosságok a jobbágyszabadításban A legnagyobb baj az volt, hogy a jobbágyfelszabadítást nem hajtotta végre az országgyűlés minden részletében. Fontos apróbb részletek maradtak megoldatlanul. Olyan részletek, amelyek később, amikor Ausztria megkezdte ellenforradalmi fellépését, súlyosan éreztették hatásukat a magyar jobbágyfelszabadítás ellen. A pozsonyi országgyűlés például nem szabadította fel a haszonbéres jobbágyokat, nem szűntette meg a szolgáltatásokat az irtványok és szőlők után, az erdei és nádlási szolgáltatásokat, nem intézkedett a puszta földek, a foglalások és maradványföldek tulajdonáról, és nem foglalt állást a legelők elkülönítése ellen. Amikor Táncsics az országos jajdulás hatására szóbahozta ezt az országgyűlésen, Kossuth kicsinvessésgel vádolta meg, és kijelentette, hogy most országos problémákkal kell foglalkozni, nem pedig a legelők kérdésével. Ezek a bajok főleg azért voltak nagyjelentőségűek, mert elsősorban nemzetiségi területeken érződtek. Amikor ugyanis Ausztria akcióba kezdett a magyar szabadságharc ellen, akkor avval lázította a legnagyobbrészt irtványföldeken élő északi szlovák és erdélyi román tömegeket, hogy őket a magyarság nem akarja felszabadítani, hanem továbbra is szolgaságban akarja tartani. De le kell szögezni: nem volt kis dolog a jobbágyszabadítás. Majdnem egy évezredes, merőben más társadalmi előéletű helyzetből lendült a Közép-Duna élete egy magasabb polgárias létbe, s ez nem volt kis dolog, a legnagyobb, új társadalmi forma születése. Ebben a szülési lázban a részletekre nem jutott figyelem: egy maroknyi, mindössze 5 milliónyi magyar vágott forradalmi útat a medence 15 milliónyi népességének a magasabb létforma felé. Talán többet nem is lehet e nemzedéktől követelni. 158