Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VI. Reformok útján a forradalom felé

s. Az ellenforradalomban Habozó magyarok Az első felelős magyar minisztérium, illetve az első magyar kormány lázas tevékenységbe fogott, miután meg­alakult. A kormány koalíciós kormány volt, Kossuth ellen­zéki pártja, a konzervatívok és a centralisták alakították. Már ez is elég volt ahhoz, hogy megoldhatatlan ellentétek tornyosuljanak a kormány útján. Űj társadalmi rend vajú­dott, rengeteg új kérdés várt megoldásra. Csak a leg­nagyobbakat említjük: rendezni kellett az adózási kérdést a közteherviselés alapján. Nemzeti bankot kellett alapí­tani, arany- és ezüstfedezetet gyűjteni, valutát rendezni, vámkérdésben dönteni, a jobbágytelkek megváltását meg­határozni, céheket eltörölni és munkaviszonyokat szabá­lyozni, honvédséget szervezni, mind olyan kérdések, ame­lyek az égből pottyantak az akkori magyar nemzedék elé. Ez a nemzedék kizárva az állami közigazgatásból, nem alakíthatta ki magában a megfelelő készségeket az állam­igazgatáshoz, méghozzá egy új társadalom államának az igazgatásához. A nagy problémák közül egy is elég lett volna megoldásra annak a nemzedéknek, amely legfeljebb csak a megyében csiszolhatta alsóbbfokú közigazgatásra való képességeit. Most hirtelen egy új társadalom államá­nak vezetése szakadt reá. S mindezt olyan ellenféllel szem­ben kellett végrehajtania, mint amilyen az osztrák kama­rilla volt. S mindehhez vegyük hozzá, hogy az a nemze­dék, kevesek kivételével, hasadt tudatú egyénekből állott, akiket a régi rend szálai annyira kötöttek, mint ameny­nvire vonzottak az új lehetőségek. Az új kormány s az új rend még nem volt féleszten­dős, a szülés keserveiben kínlódott még, amikor a király 1848 augusztus 24-én leiratot intézett az országgyűléshez. Leiratában tudtul adta, hogy visszavonja István nádorra testált hatalmát. Evvel egyidejűleg az osztrák kormány emlékiratot adott ki, amelyben kifejtette, hogy Magyar­ország önállósága a hadügy, pénzügy és kereskedelemügy terén Ausztria érdekeibe és a pragmatica sanctióba ütkö­159

Next

/
Thumbnails
Contents