Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VI. Reformok útján a forradalom felé

Az egész országban fokozottabban működésbe lépett a tit­kosrendőrség, s minden számbajövő ellenzéki politikus ellen elfogató parancs kiadását sürgette. Amikor azután összejött az országgyűlés, amelyen nem vett részt például Kossuth Lajos és Deák Ferenc sem, meglepetve látták, hogy a kormány kisajátítja az ellenzék programmját. Kos­suth írta erről az országgyűlésről: „Minden ember hala­dásról beszél. Nádor óvatosan, kancellár kimondja, hogy az idő int, s a körülmények szükségeivel alkudni kell. Pap­szónok, ahány van, mind borzasztóan halad, perszonális az időszaki sajtó haladását beköszöntő beszédében ki­emeli." Ez az országgyűlés sem végzett semmit a jobbágy­ság kérdésében. Nem is változtattak e réteg helyzetén, csak az úgynevezett forradalomban, mint látni fogjuk, kény­szerű körülmények hatására. Ipar és iparosítás A XIX. század küszöbén az osztrák örökös tartomá­nyokban összesen 11.915 gyárszerű üzem dolgozott, ugyan­akkor a Közép-Dunamedencében dolgozó gyárszerű üze­mek száma csupán 453 volt! Mostmár vegyük ehhez, hogy a kor magvar intelligenciájának legértékesebb része nyu­gaton. Angliában és Franciaországban nevelkedett, s meg­értjük, hogy a végső kétségbeesés határán tántorgott, ami­kor a hazai állapotokon végigtekintett. így érthető egyik legnvugatosabb elménk. Kármán József felja jdulása is: „Vagu lesz-e Pannóniából valaha Albion (Anglia)? Támad­nak Newton, Locke, Shakespeare és Miltonok itt is közöt­tünk^ Félre vakmerő álom, mely ámító képeiddel csalogatsz." S a közgazdasággal foglalkozó szárazabb és tudósabb elmék is Albiont állítják példaképüknek. Szé­chenyi egész gondolkodását Albion alakította, s Fénves, az első magvar statisztikus ezeket írja: ..Magyarországban a műipar nem hiánvzik ugvan, mert hiszen a legegyszerűbb szárazmalom s a kenyérsütés is a műszorgnlom egvik ágát képezik, de hogv műiparunk az élet szükségeit igen sok­ban ki nem elégítheti, s hoov énpen az érezhető inarhiánv országunknak legsetétehh oldalát képezi, ezt fájdalommal kell megvallanunk, melvet az a vigasztaló szó sem envhít­het, mintha Magyarország csak földmíves országnak volna 141

Next

/
Thumbnails
Contents