Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VI. Reformok útján a forradalom felé

abban a kis országban 1837-ben már 6940 gyárszerű üzeni működött. Előveszi az osztrák örökös tartományok adatait is, azokét a tartományokét, amelyek javára gyarmatosították a Közép-Duna medencéjét, és közli, hogy ugyanakkor egyedül Felső-Ausztriában 531, Alsó-Ausztriában 399, Bécsben 162, a Közép-Dunamedence egy hatodát kitevő cseh medencében (Csehországban) 462, Morvaországban 185, Stájerországban 312 gyár működött. A velencei kormányzóság területén ugyanakkor a gyárak száma 3074 volt. Nos, ezek az eredmények, (már t. i. osztrák szempontból eredmények) világosan beszélnek a Közép-Dunamedence gyarmati állapotáról a XIX. század küszöbén. Pontosan lemérik a gyarmati állapot értékét rovásunkon, és az iparosítás, valamint az ellenünk kétszáz esztendőn át. alkalmazott gyarmati politika hatását az osztrák tartományok javára. Ennek a nagyjában kimutatott állapotnak nézzük meg most már egy-két részletét vagy más oldalait. A primitív ipar gyenge városiasodást és gyenge polgári-, valamint munkásosztályt teremt. A század negyvenes éveinek elején 232.753 önálló iparost, 78.000 mesterlegényt és 23.400 gyári munkást mutat a statisztika. Az ipari termelés értéke 144.400.000 forint volt, de Ausztria iparának termelése már 730,300.000 forintra rúgott. Egy 1846-ból, tehát három évvel későbbről való kimutatás az iparosok számát már 254.836-ra becsüli. Három év alatt tehát 22.083 lélekkel több foglalkozott iparral, ami a viszonyokhoz képest óriási fejlődésnek tekinthető. Az iparosoknak egy töredéke lakott csak városokban. Fel van jegyezve, hosv Budapesten 1847-ben 40 nagyobb és számosabb kisebb gvár volt. A keresztény mesterek száma 2774, a kontároké 249, a legények és inasok száma 6033 volt. Ezenkívül dolgozott még itt 340 zsidó mester. 239 kontár, 881 legény és inas. A gyárakban 876 munkás dolgozott. Az összes pesti iparosok száma tehát 12.142-re ment. A gyenge városiasodásra nézve minden munka felhozza, hogy a XTX. század negyvenes éveiben Magyarországon. tehát a Közép-Duna medencéjében csak minden kilencedik ember élt városokban, holott Anelia népességének uí?vanakkor már a fele. Franciaországénak az egyharmada városokban élt. A Közép-Dunamedencében mindössze 20 olyan város volt, amely elérte a tízezren felüli 132