Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VI. Reformok útján a forradalom felé

mindig a feudális felsőbbrendűségi beidegződés dolgozott e réteg tudatában. Egy helyett két tudathasadás, egy gyar­mati és egy társadalmi. Természetes, hogy ezzel az irány­zattal szemben Kossuth ellenzéki mozgalma előnyben volt, márcsak azért is, mert az ellenzékieknél csak társadalmi vonatkozásban volt észlelhető bizonyos konzervatívizmus. A legkisebb a radikális fiatalság csoportja volt, vala­mint a munkásság Táncsicsban tudatosodott mozgalma. Teljes társadalmi átalakítást akartak, francia mintájú pol­gári forradalmat. Tragédiájuk csak az volt, hogy egy gyar­matilag leigázott területen szerettek volna polgári forra­dalmat végrehajtani. Több mint egy századdal irányították előre a történelem óramutatóját a körülményekhez mér­ten, de a magyarság mégis, sőt talán éppen ezért őket őrzi legmaradandóbb módon emlékezetében. Petőfi a magyar létformának egy évszázadra értelmet adott. Érdekes játéka a történelmi véletleneknek, hogy a reformkorszakot mégis ez a kis csoport lökte bele a társadalom forradalmi átalakí­tásába éppen a jobbágvszabadítás kérdésében. Amint látható, a készség különböző volt a mozgal­makban. Még a fejlődés másik nagy tényezőjét, a kialakult gazdasági és társadalmi állapotokat kell röviden áttekin­teni, hogy tisztába jöjjünk a fejlődés minden belső ténye­zőjével. Haladásnak anyagi tényezői Ha most a haladás anyagi tényezőit vizsgáljuk, akkor a sokféle lelki hasadás végsőfokú magyarázatát találjuk meg. A haladási vágy nagysága a XIX. század elején be­következett gyarmati elmaradásunkkal állott arányban. A század küszöbén már óriási arányokban mutatkozott meg visszaszorítottságunk a gyáripari termelés tekintetében szomszédainkkal szemben. A század elején összesen, vagy jobbanmondva mindössze 453 gyárszerű, üzem dolgozott az országban. Fényes Elek, hogy ezt a számot jobban ér­zékeltesse, Erdélyi Jánosnak „Nemzeti iparunk" című, 1843-ban megjelent könyvéhez írott jegyzeteiben hozzá­méri a Közép-Dunamedence gyárainak fenti kis számához a kis Lombardia gyárainak a számát, és azt állítja, hogy 131

Next

/
Thumbnails
Contents