Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

V. Szemben a gyarmati sorssal

3. A kibontakozás ideológiai lehetőségeit a nyugati demokráciában keresi a magyarság a Közép-Dunamedence számára. Nemcsak áruforgalom bonyolódik le a medencében ebben az időben, hanem eszmék és gondolatok is szédületesen erjednek, forrnak, és vándorolnak. A magyar demokraták felvetik a tervet, hogy a medence egyes részei a nemzetiségi állás alapján egymás mellett egyenjogú részek formájában forrjanak össze a medence egészét kifejező magasabb politikai szervezetben. Mit tett ezzel szemben Ausztria a Közép-Dunamedence fejlődésében? í. Akadályozta, hogy a medence öncélú gazdasági egységgé alakul jon. 2. Ausztria változatlanul gyarmati sorsot szánt a medencének. Ennek főbb módjai a következők voltak: a) Nem engedte ipara kifejlődését, hogy az osztrák iparnak ne támasszon versenyt. Osztrák gyárosokat és kereskedőket küldött a medenceországba, hogy a magasabbfokú ipari tevékenységet is osztrák érdekkörbe vonja. Támogatta az osztrák ipar versenyét a magyar piacokon. Minden erővel törekedett arra, hogy a Közép-Dunamedence közgazdaságának tőkeképzését a maga szolgálatára állítsa, elvonja a keletkezett tőkéket a medencéből. Magas adókkal terhelte az amúgyis nehezen küszködő gazdasági életet. x b) Gátolta a medence kapcsolatainak kifejlődését Ausztriával; csak olyan mértékben engedte, amennyiben ez nyersanyagszállítást jelentett. c) Gátolta a Közép-Dunamedence kapcsolatainak kifejlődését az akkori Európa gazdasági életével. 3. Mindent elkövetett, a fizikai megsemmisítés eszközeit is igénybevette, hogy elpusztítsa azt a magyar demókrata nemzedéket, amely a nuugati eszmék értelmében akarta a medence magasabb létformáját kiépíteni.