Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

V. Szemben a gyarmati sorssal

3. A kibontakozás ideológiai lehetőségeit a nyugati demokráciában keresi a magyarság a Közép-Dunamedence számára. Nemcsak áruforgalom bonyolódik le a meden­cében ebben az időben, hanem eszmék és gondolatok is szédületesen erjednek, forrnak, és vándorolnak. A magyar demokraták felvetik a tervet, hogy a medence egyes ré­szei a nemzetiségi állás alapján egymás mellett egyenjogú részek formájában forrjanak össze a medence egészét ki­fejező magasabb politikai szervezetben. Mit tett ezzel szemben Ausztria a Közép-Dunamedence fejlődésében? í. Akadályozta, hogy a medence öncélú gazdasági egy­séggé alakul jon. 2. Ausztria változatlanul gyarmati sorsot szánt a me­dencének. Ennek főbb módjai a következők voltak: a) Nem engedte ipara kifejlődését, hogy az osztrák iparnak ne támasszon versenyt. Osztrák gyárosokat és ke­reskedőket küldött a medenceországba, hogy a magasabb­fokú ipari tevékenységet is osztrák érdekkörbe vonja. Tá­mogatta az osztrák ipar versenyét a magyar piacokon. Minden erővel törekedett arra, hogy a Közép-Duname­dence közgazdaságának tőkeképzését a maga szolgálatára állítsa, elvonja a keletkezett tőkéket a medencéből. Magas adókkal terhelte az amúgyis nehezen küszködő gazdasági életet. x b) Gátolta a medence kapcsolatainak kifejlődését Ausztriával; csak olyan mértékben engedte, amennyiben ez nyersanyagszállítást jelentett. c) Gátolta a Közép-Dunamedence kapcsolatainak ki­fejlődését az akkori Európa gazdasági életével. 3. Mindent elkövetett, a fizikai megsemmisítés eszkö­zeit is igénybevette, hogy elpusztítsa azt a magyar demó­krata nemzedéket, amely a nuugati eszmék értelmében akarta a medence magasabb létformáját kiépíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents