Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

V. Szemben a gyarmati sorssal

Metternich A XíX. század elején érvényesülő osztrák politikának is megvolt a maga Kollonicna vagy Bartensteinje: Metternich. Ö volt Ferenc császár reakciós politikájának rossz szelleme, és általában ő súgott a Habsburg-reakciónak a Ivözép-Dunamedence demokratikus átalakulásával szemben. Történelmi jelentősége, hogy a történelem fejlődését akarta megakadálj-ozni. Marx Károly a következő jellemzést adta róla: „Metternich herceg politikája két tengelyen forgott: elsősorban az osztrák uralom alatt álló nemzeteket használta föl, hogy mindegyiküket más, hasonló helyzetűek révén, sakkban tartsa, másodsorban és mindig ez volt az abszolút monarchiának főelve. a hűbéri nagybirtokosok és a nagy tőkepénzesek osztályára alapította uralmát... A börze nagy tőkepénzeseit pedig az államnak kölcsönadott nagy összegek fűzték Metternich kormányzatához. Metternich, mint az ancien régime igazi államférfia, nemigen törődött a népesség többi osztályaival. Azonban a „népesség többi osztályai" megelégelték Metternich és császára uralmát. Tévesnek bizonyult hát az öreg Ferenc szava, hogy az épület csak eltart addig, amíg ö és Metternich". Ferenc császár 1825-ben több, mint egy évtizedes alkotmánvfelfüsgesztés után 11812-ben volt az uiolsó országgyűlés) szorult külpolitikai helyzetében öszszehívatta újra a rendeket, újult erővel folytat'ák ott, ahol 1812-ben abbahagyták. Új korszak, a nagy reformok kora kezdődik evvel, amely a szabadságharcot vezeti be. Mérleg Ebben a korban a kővetkező eseményeket kell összegezve kiemelni a Közép-Dunamedence fejlődéséből: 1. A magyarság mindent elkövet, hogy a medence gazdasági és szervezeti egységgé váljék, hogy gyarmati sorból felemelkedjék. Iparfejlesztésbe fog az ország, fejlesztik az utakat, hogy egységbe forrjon a medence minden vidéke. 2. Komolyan ki akarja építeni a magyarság a medence kapcsolatait az akkori Európa gazdasági rendjével, meg akarja keresni helyét az európai munkamegosztásban. 126