Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

V. Szemben a gyarmati sorssal

tiségi tömegeket. Annyira hatása alá vonta őket, hogy képtelenek lettek arra a szerepre — a magyarság beolvasztására — amit Ausztria várt a magyarsággal szemben. Egy másik oldalról, a magyarság oldaláról is megnézzük ezt a fejlődést. A magyarság száma A magyar területen lakók Ezek az adatok is szemléltetik, hogy milyen roppant nemzetiségi tömegek húzódtak a magyarlakta területek felé, a magyarság társadalmi és gazdasági szerkezetébe. Mindezt a magasabb termelőkultúra és a központi helyzet tette. E roppant zúdulás és orientálódás eléggé meggyőzhet mindenkit a központi helyzet vonzóerejéről, nem kell erre más bizonyíték. Ha a beültetett idegenek a peremvidéken maradnak, nem lehet tudni, hogyan alakult volna a Közép-Dunamedence élete. De az is igaz, hogy nem maradhattak itten, mert nem tudtak megélni. Mindenesetre az a szerep, amit az osztrákok vártak a nemzetiségektől, nem teljesedett. Teljesedéséhez az kellett volna, hogy kiürítsék a medence közepét azáltal, hogy magukhoz vonzzák a magyarságot. De ez olyan lehetetlenség lett volna, — az adatok bátorítanak ennek állítására — mintha a folyóktól egyszerre azt követelnék, hogy visszafelé folyjanak. Ez a fejlődés tisztázta, és mai érvénnyel is tisztázva tartja a medence néprajzi vagy szerkezeti átalakításának lehetőségét is. Csak úgy lehetne valamilyen külső érdek szempontjából átalakítani a Közép-Dunamedencét, ha a magyarságot eltelepítenék a medence közepéről, és más népet ültetnek a helyére. De ehhez olyan erő kellene, vagy olyan katasztrófa, amelyre példát eddig nem tud a történelem. Hosszabb-rövidebb ideig sikerülhet a medence peremvidékeinek a lekapcsolása, ezt megérezheti a perem is, a közép is és együtt az egész. De ha hinni lehet ezekben az ismertetett történelmi tényekben, akkor a gazdasági és társadalmi fejlődés pozitív törvényei az egyes részek egymásrautaltsága és a medence öncélúsága felé mutatnak. száma aránya 1720 1787 1880 1,160.000 1,393.000 54% 2,320.000 5,680.000 71% 6,404.000 10.673.000 77% 124