Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

V. Szemben a gyarmati sorssal

Ha megnézzük, vagy jobban mondva együtt nézzük a nemzetiségek összes számát, és azt, hogy milyen néptömeg lakott a medence nemzetiségi területein, akkor a következő rendkívül érdekes felismerést tehetjük: Ezekből az adatokból az látszik, hogy az ország széleire betelepített tömegek nem maradnak az ország szélein, vagyis nemzetiségi vidékein. Mintha semmibe sem vennék az ausztriásítás nagy programmját, otthagyják a helyeket, ahol a magyarság ellen szerepet szántak nekik, otthagyják a nemzetiségi területeket. 1720-ban még csak az a helyzet, hogy 151.000 nemzetiségi állampolgár lakik a nemzetiségi területeken kívül, de 1787-ben már 2,360.000! A nemzetiségek tehát egyre nagyobb tömegben mennek magyar területekre, a magyarság közé. Félelmetes erővel zúdulnak a peremvidékekről a magyarlakta területekre. Miért? A kortárs félhette, hogy ez a tengernyi áradás megfojtja a magyarságot. De nem fojtotta meg. Az volt a magyarság szerencséje, hogy a medence közepét lakta meg. Itt termett a táplálék, itt termett a sokféle nyersanyag az ipari tevékenységhez. A peremvidékek meglehetősen elhanyagolt állapotban voltak. A szlovákság, a ruténség, de még a románság is a megélhetés kényszere folytán vándorol a magyar területekre. A délvidéki részek, igaz, jó földekkel rendelkeztek, azonban a török kiűzése után pusztaság és telepedésre nem a legalkalmasabb vidék volt ez. Ennek következtében a délre ültetett németség is szívesen húzódik a magyar területek felé, ahol magasabb az agrárkultúra és jobb a megélhetés; ahol mégis városok fejlődnek, és az ipar is alakul, a kereskedelem is duzzad. A szerencse az volt, hogy ez a középrehúzódás nem történt egyszerre, hanem lassan, a magyarságnak volt ideje hatása alá vonni a lassan, de folyamatosan jövő rajokat. Mint valami egymástól független sündisznóállásokat, úgy vette körül a magyarság és — veszélytelenítette a nemzeXemzeíiségi tömegek Nemzetiségi területen lakó tömeg 1720 1787 1850 1880 1,340.000 1,189.000 5,680.000 3,320.000 6,310.000 nincsen adat 7,345.000 3,055.000 123