Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

V. Szemben a gyarmati sorssal

társadalom. íme, Bacsányi János már 1789-ben felhívja a figyelmet a francia forradalomra: Nemzetek, országok! kik rút kelepcében Nyögtök a rabságnak kínos kötelében, S gyászos koporsóba döntő vasigátok Nyakatokról eddig le nem rázhattátok, Ti is, kiknek vérét a természet kéri, Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri: Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párizsra vessétek! A gyenge, eszmélkedő magyar demokrácia tehát rendkívüli fogékonysággal kapcsolódik nyugat nagy áramlataihoz már egy félévszázaddal azelőtt, hogy a magyarság elég erőre kapott: lerázni a „gyászos koporsóba döntő vasigát". S ez a kapcsolódás nem volt egyéni teljesítmény: a magyar demokrácia jegyében nemzedéki jelentőségű mozgalom indult. A nemesség közül már ekkor számosan csatlakoznak a demokrata eszmékhez. Batthyány Alajos gróf éppen úgy rajong a francia forradalomért, mint Bacsányi János. A nemesség intézményében a barbár őskor maradványát látja. A fejedelem köteles meghajolni a közösség akarata előtt, a hadsereg nem az uralkodó, hanem a köz védelmére szolgáljon. A közterheket arányosan kell elosztani, a kereskedelmet szabaddá kell tenni, hivatalviselésre a nem-nemeseket is engedni kell. Teljes jogegyenlőséget kell foganatosítani, és el kell törölni a társadalmi osztályokat. Ezek Batthyány eszméi, amelyeket műveiben buzgón fogalmaz. Hozzá hasonló Nagyváti János, aki éppen 1849-ben hal meg, amikor ezeknek az eszméknek a vonalán szabadságharcot vív a magyarság. Az egyenlőség rajongó híve abban a korban, amelyben az egyenlőtlenség társadalmi és nemzeti vagy közgazdasági tekintetben paroxizmusát élte. A demokrata eszmék egyik első vezérképviselői: Hajnóczy József (1750— 1795), Laczkovics János (1754—1795), Martinovics Ignác (1755—1795). Mindhárom magyar demokrata 1795-ig élt, mert egyszerre végeztette ki őket Ferenc császár sötét reakciója. A francia felvilágosodás és demokrácia letéteményesei voltak a Közép-Dunamedencében. S Ferenc császár feudális Ausztriája semmitől sem rettegett jobban, mint a francia 119