Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

V. Szemben a gyarmati sorssal

forradalom eszméitől. Az elpusztított magyar demokrata nemzedék törekvéseiben a Közép-Dunamedence kívánkozott magasabb gazdasági, szervezeti és eszmei egységbe. A feudalizmus nem tudta eszmékkel úgy kitölteni a medenceországot, hogy az eszmék a benne lakó összes népeket megragadják, és magasabb érteimet adjanak létüknek. Az eszméknek is, az osztályideológiáknak is földrajzi határuk van a terjeszkedésben. Ellenben a magyar demokrácia valóban magasabbfokú eg}

rségbe akarta olvasztani az egész Közép-Dunamedencél egy színvonalas polgári öncélúság jegyében. Martinovics, aki személyes kapcsolatban volt a francia demokrata nemzedék legjelesebbjeivel, az egész medencét így kívánta átformálni: „Mivel a magyar nemzeten a Magyarországhoz csatolt tartományokban élő különböző nemzetiségeket is értjük: minden nemzetiségnek külön tartományt kell alkotni, külön politikai alkotmánnyal bírni és egymásközt benső szövetségre lépni. Magyarország tehát szövetséges köztársasággá (foederativa respublica) alakuljon, amelyben minden nemzetiség saját nyelvével, szokásaival éljen, és vallását szabadon gyakorolja. A köztársaság boldogságához elegendő az, ha a nemzetek szövetséges viszonyban állanak egymáshoz. Magyarország tartományait pedig az egyetemes gyűlés (congressus generalis) kormányozza. Az országban teljes vallásszabadság, gondolat- és sajtószabadság uralkodik. A kerekedelem korlátozatlan, az igazságszolgáltatás ingyenes, a katonaság nemzeti, a tudományokat és művészeteket állami támogatással fejlesztik. A nemzet nem fog súlyos adóterhek alatt nyögni, mivel a királyi méltóság eltörlésével az országnak rendelkezésére fognak állani: a kamara, a korona és a nádor uradalmai, az ércbányák, a só, a vám, a sorsjáték és a harmincad jövedelmei. Ezekhez hozzászámítva a papírjavak értékét, az ország jövedelme évi 40 millió forintra tehető, ami a katonaság és a hivatalnokok fizetésére, valamint az összes közszükségletek fedezésére elegendő, úgyhogy adófizetésre csak rendkívüli kiadások felmerülése esetén lesz szükség. A reformok megvalósítása után Magyarország szabad kereskedelmet folytat a szomszéd államokkal. Fiúméban és Zimonyban kikötőket építhetnek, és a törökkel kötendő kereskedelmi szerződésben a hajózást Zimonytól a Fekete-tengerig maguknak biztosíthatják. A haza nemes és nem nemes polgárai, ragadjatok 120