Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

V. Szemben a gyarmati sorssal

landorság uralkodott el, gyors gazdasági felemelkedések és gyors bukások történtek, újgazdagok nyomultak a felszínre pöffeszkedéssel és múló pénzügyi hatalommal. A medence polgársága, amelyet azelőtt józanság és szolid megalapozottság jellemzett, most társadalmi stréberségbe esik. A spekulatív müveletek nagy vagyonokhoz juttatják, és gazdasági hatalomban eléri a feudális rétegek .színvonalát. Ekkor megindul a hajsza a feudális osztályokba való bejuthatás után, aminek külső jele a cím és a nemesség. Ekkor kezdik korrumpálni polgári rendünket, a medence polgári rendjét a nemesítésekkel. Tehát azért, hogy a Közép-Dunamedencében nem alakulhatott ki a polgári rend olyan klaszszikus formákban, mint ahogyan az nyugaton történt, s amiért e vidék polgári kibontakozása annyira megkésett, ezért Ausztriáé, az északi Dunamedencéé a felelősség. Gyarmati módszerek A gyarmati kiszolgáltatottság számos jelével találkoztunk már eddig is ebben a korban. Érdemes ideiktatni egyik közgazdászunk, Milhofíer Sándor összefoglalását a gyarmati függésről és kiszolgáltatottságról: „Ausztria önzése útját állta a nagyobbmér etü tevékenységnek. A kormány ügyel arra, hogy egyik-másik vállalatunk, egyik-másik iparágunk nyakára ne nöjjön az örökös tartományoknak ; ha ez árnyékát kezdte előre vetni, úgy ott voltak a különféle vámok és adófelemelések, mint mindmegannyi kerékkötője az iparágaknak; s valóban csak a parlagon heverő s kihasználatlan erők nagy tömegének tudható be, hogy ennek dacára közgazdaságunk általában fejlődött. S eme politikának hatása abban nyilvánul, hogy ipartelepeink kizárólag csak a belső szükséglet ellátására szorítkoznak, sőt sok esetben még erre sem képesek. Különben is tagadhatatlan, hogy az ipar és kereskedelem részben idegen kezekben van. A magyarok főkép kézművesek — akik inkább csak a helybeli piacok szükségletét látják el. A nagyobb országos vásárokon, mint eladók az idegenek dominálnak, a magyarok főkép mint vevők szerepelnekA magyarság hát beleszorult a kisiparba, míg a nagyipart az idegenek szállották meg. Ez a megosztódás, a medence iparának belső szakadása olyán jelenség, amely még ma sem tűnt el teljesen. Jegyezzük fel, 114